A hét filmje: Kémek hídja

2 526

James Donovan, a brooklyni biztosítási jogász egyszerre a hidegháború frontvonalán találja magát, amikor a CIA váratlanul fontos nemzetbiztonsági ügyet bíz rá. Berlinbe küldik, hogy a vasfüggöny túloldalán tárgyalásokat folytasson a Szovjetunió légterében kilőtt amerikai U-2-es kémrepülőgép fogságba vetett pilótája, Francis Gary Powers kiadatásáról. Kimondva, kimondatlan egy nukleáris háború kitörését kell megakadályoznia.

BOS_hu_ss_851x315_facebook_cover_DATE

Steven Spielberg pályája során gyakran használt fel valós történelmi eseményeket filmjeihez. A rendező rajongása a történelem iránt gyermekkoráig nyúlik vissza, amikor is, a hidegháború kellős közepén apja sok történetet mesélt neki arról a mélyen gyökeredző gyűlöletről és bizalmatlanságról, amelyet az Egyesült Államok és Szovjetunió táplált egymás iránt.

?Közvetlenül azután, hogy Francis Gary Powers gépét lelőtték, édesapámnak a Szovjetunióba kellett utaznia ? meséli Spielberg. ? Moszkvában hosszú sor kígyózott a kiállítás előtt, ahol közszemlére tették Powers egyenruháját, sisakját és a U-2-es maradványait, hogy mindenki lássa, mit művelt Amerika, mekkorát hazudott, amikor azt állította, hogy nem küld kémrepülőket a Szovjetunió területére. Ahogy apám és három General Electric-beli mérnöktársa álldogált a hosszú sorban, melléjük lépett két szovjet katona, és igazoltatta őket. Amikor látták az útlevelükben, hogy amerikaiak, előrevitték őket a sor elejére. De nem ám azért, hogy ne kelljen tovább várakozniuk, hanem azért, hogy nyilvánosan becsméreljék őket. A két katona felváltva mutogatott a gép roncsaira, majd apámékra, és azt üvöltözte: ? Nézzétek, mit művel velünk az országotok! ? Még sokáig szitkozódtak, mielőtt visszaadták volna nekik az útlevelüket?

Ez az eset nagyon megmaradt bennem ? teszi hozzá Spielberg ?, ezért világéletemben foglalkoztatott Francis Gary Powers története.?

A kémrepülőgép kilövése utáni időszak a hidegháború legfagyosabb, legpuskaporosabb korszaka volt. Ezt a háborút nem fegyverekkel és katonákkal, hanem információkkal vívták. Egyetlen szó nagy hatótávolságú bombaként működhetett.

Ez idő tájt Amerikában rengeteg antikommunista propagandavideó látott napvilágot, és a média nap mint nap szenzációhajhász hírekben számolt be az olyan eseményekről, mint például a Rosenberg házaspár pere. Az Államokon általános félelem- és gyűlölethullám söpört végig. Tartottak egy újabb Pearl Harbortól, féltek a megnevezhetetlentől, amitől senki sem volt biztonságban. A szovjet fegyverkezéstől való félelmükben kémpilótát küldtek Kelet-Európába, de akkor retteghettek csak igazán, amikor Moszkva közölte, hogy kilőtte a gépet?

?Mindenkit megillet a védelem. Minden ember számít.?

James Donovan

Az 1950-es években, a hidegháború kezdeti időszakában a feszültség fokozatosan növekedett az Államok és a Szovjetunió között. Amikor az FBI elfogott egy New Yorkban élő, Rudolf Abel (Mark Rylance) nevű szovjet kémet, az általános félelem össznépi pánikká fokozódott. Abelt azzal vádolták, hogy kódolt üzeneteket küld a Szovjetunióba. Miután a férfi megtagadta a válaszokat az FBI kérdéseire, és semmilyen módon sem volt hajlandó együttműködni, illetve elárulni a hazáját, a szövetségi fegyházba zárták.

A kormánynak szüksége volt egy független védőügyvédre, ezért James Donovant (Tom Hanks), a brooklyni biztosítási jogászt bízta meg Abel védelmével. A kitűnői tárgyalói képességeiről híres Donovannek azonban, aki korábban a nürnbergi per egyik ügyésze volt, kémügyekben nemigen volt tapasztalata. Azzal, hogy elvállalta az árulót védelmező ügyvéd szerepét, a média és a hatóságok állandó megfigyelésének, közmegvetésnek, sőt súlyos veszélyeknek tette ki magát és a családját.

Donovan mindennek ellenére vállalta Abel védelmét, mert szentül hitt az emberi jogokban és úgy tartotta, hogy minden embert megillet a védelem.

Abel és az ügyvédje között különleges kapcsolat alakult ki, mert bár állampolgárságukat tekintve ellentétes oldalon álltak, mindketten nagyra tartották és a szívük mélyén megértették a másikat. Donovan, aki becsülte Abelt leli erejéért és hazája iránti hűségéért, elszántan harcolt érte, hogy a férfit ne ítéljék halálra. A védelmi stratégiát arra a gondolatra építette fel, hogy egy jó katonának tűzön-vízen át teljesítenie kell országa vezetésének parancsait.

Nem sokkal ezután történt, hogy a Szovjetunió területe fölött lelőttek egy amerikai U-2-es kémrepülőt, és pilótáját, Francis Gary Powerst (Austin Stowell) tízévnyi börtönre, illetve munkaszolgálatra ítélték Oroszországban. A CIA folyamatosan tagadta, hogy hírszerző akciót indított volna, ám eközben tartott tőle, hogy kiszedik Powersből a titkos információkat.

Hoffman CIA-ügynök (Scott Shepherd), aki régóta nagyra értékelte Donovant tárgyalótermi szerepléseiért, elérte, hogy az ügyvédre bízzák a rendkívül fontos, nemzetbiztonsági küldetést. Donovan útnak indult Berlinbe, hogy tárgyaljon a KGB-vel a túszcseréről. Ottlétekor tudomást szerzett róla, hogy Kelet-Berlinben fogva tartanak egy amerikai diákot, Frederic Pryort (Will Rogers), aki megpróbált átkelni a falon. Donovan, noha a CIA szigorúan meghagyta, hogy kizárólag a pilóta esetére koncentráljon, nem volt képes otthagyni a fiút, és elhatározta, hogy Powersszel együtt a diákot is hazaviszi.

?Ezt nevezzük mi alkotmánynak, és ettől vagyunk mi amerikaiak.?

James Donovan

A Londonban élő Matt Charman, aki színdarabokat és televíziós forgatókönyveket ír, John F. Kennedy életrajzában ráakadt egy lábjegyzetre, mely szerint az elnök egyszer Kubába küldött egy amerikai ügyvédet, hogy tárgyaljon 1113 fogoly kiadatásáról. Az eset olvastán az író fantáziája rögtön szárnyra kapott, és utánanézett a történteknek. Kiderült, hogy az ügyvédet James Donovannek hívták, és biztosítási ügyek szakértőjeként jól menő praxisa volt Brooklynban. Amikor Charman megtudta, hogy ugyanez az ügyvéd főszerepet kapott a hidegháborús korszak egyik legjelentősebb eseményében, a történelem egyik legkockázatosabb kimenetelű túszcseréjében, akkor már biztosan tudta, hogy forgatókönyvet kell írnia a férfiról.

Charmannek, aki azelőtt színházaknak és televíziós csatornáknak dolgozott, nemigen voltak filmes tapasztalatai, de eltökélte, hogy Donovanről szóló írásából nagyjátékfilm fog születni. Hollywoodba utazott, és időpontot kért a DreamWorks Pictures producereitől.

? Amikor előadta Donovan történetét ? emlékszik vissza Kristie Macosko Krieger, a Lincoln egyik producere ?, majd leestem a székről. Nem ismertem a sztorit, de máris úgy hangzott, mintha egy Spielberg-film volna.

Krieger és Marc Platt producer egyaránt Steven Spielbergre gondoltak, aki számos karakterközpontú, történelmi tárgyú drámát vitt már sikerre pályája során. Izgalmasnak ígérkezett James Donovan figurája is, aki a magánéletben tisztes családapa volt, de elveiért még családi életének harmóniáját, sőt szerettei biztonságát is képes volt kockára tenni.

?Az 50-es, 60-as években gyerekfejjel is sok mindent tudtam a hidegháború eseményeiről ? meséli Spielberg ?, ám Rudolf Abel és Francis Gary Powers cseréjéről sosem hallottam. Powers repülőgépének kilövéséről persze mindenki tudott, hisz az ügy hatalmas hírverést kapott, de végül valahogy elült, mintha magától lezárult volna. A túszcsere már nem kapott nyilvánosságot. Úgy éreztem, ezt a vakfoltot érdemes volna feltölteni tartalommal.?

A rendezőnek az is nagyon tetszett Charman forgatókönyvében, hogy hangsúlyozza a két fogoly háborús bűnének voltaképpeni hasonlóságát. Powerst és Abelt ugyanis nagyjából ugyanazért ültették le, a különbség csupán annyi, hogy az egyik madártávlatból igyekezett információkhoz jutni.

A nagy Lebowskit, a Fargót vagy a Nem vénnek való vidéket rendezőként jegyző legendás Coen fivérek szintén rögtön ráharaptak a projektre. Az ő dolguk az volt, hogy Donovan figuráját, és az alakítására kiszemelt Tom Hanks karakterét összegyúrják, és zseniális fantáziájuk révén még elevenebbé tegyék az ügyvéd alakját.

BRIDGE OF SPIES

?Joel és Ethan valahogy mindig nyakon tudják ragadni a lényeget ? mondja Spielberg ?, és még a fiktív történeteket is úgy tudják előadni, mintha azok valóságosak volnának. Realitásábrázolásukat azonban abszurdba hajló humorral, erősen ironikus árnyalatokkal színezik, és valahogy még a legsötétebb tónusú munkájukon érződik az élet szeretete.?

Az emberek rettegnek tőle. Csak bajt hoz mindnyájunkra. Tudod, hogy néznek majd ránk, az árulót védelmező ügyvéd családjára?

Mary Donovan

Kiskorában Steven Spielberg 8mm-es háborús és kalandfilmeket forgatott házuk udvarán, melyek némelyike a II. világháborúban játszódott, akkor és ott, ahol felnőttként készült mozifilmjei, a Schindler listája, a Ryan közlegény megmentése, A nap birodalma, az 1941 vagy az Indiana Jones-széria. Egyetlen Spielberg-produkció sem szólt azonban ez idáig hidegháborús eseményekről, illetve kémekről. ?Pedig imádom a kémtörténeteket ? mondja Spielberg ?, imádom John le Carré regényeit vagy a James Bond-mozikat. Gyerekfejjel nagyon szerettem például a Mad magazinban futó ?Spy vs. Spy? című képregényt.

A Kémek hídjának lelkét a történet főhőse, James Donovan jelenti, ezért az FBI és CIA határmezsgyéire tévedt biztosítási jogász szerepére az alkotók kezdettől fogva Tom Hankset szemelték ki.

?James Donovan hétköznapi figura ? magyarázza Kristie Macosko Krieger producer ?, olyan, mint a legjobb barátunk apja, vagy a ritkán látott, elfoglalt nagybácsi, vagy az a szimpatikus férfi, a szomszéd házból? Egyszerű figura, aki rengeteget tanult és dolgozott életében, és mivel mindig jó úton járt, soha semmi emlegetnivaló nem történt vele? mígnem egyszer csak a nemzetközi politika kulcsfigurájává válik.?

Spielberg és Hanks párosa számos alkalommal sikert aratott már, nemcsak rendezőként és színészként (lásd a Ryan közlegény megmentését, a Kapj el, ha tudsz és a Terminál című filmet), hanem alkotótársakként is (lásd az Elit alakulat című Emmy- és Golden Globe-díjas HBO-sorozatot vagy az Emmy-díjas A hős alakulatot).

?James Donovan az a fajta fickó, aki minden körülmények között kiáll az elveiért ? mondja Spielberg. ? Ezt nem hangosan, mellét döngetve teszi, hanem tettek által. Hisz benne, hogy az emberi jogok mindenkire vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a vasfüggönynek melyik oldalán tartózkodik az illető. Tartja magát morális értékrendjéhez, a törvényhez és az alkotmányhoz, és nem próbálja ezeket kiforgatni, félremagyarázni, hogy a maga ízlésére formálja őket.?

Kemek_hidja_final_1000x1443_12

?Ez a korszak mindig is nagyon érdekelt ? teszi hozzá Hanks. ? Tudtam, hogy létezett egy Francis Gary Powers nevű U-2-es pilóta, akit, miután lelőtték a gépét, fogva tartottak a Szovjetunióban, és tudtam, hogy ez óriási incidenst eredményezett a nemzetközi politikában, sőt, arról is hallottam, hogy egy túszcsere keretében hozták vissza Amerikába, de ez idáig fogalmam sem volt róla, kicsoda James Donovan.

Örülök, hogy megismerhettem ezt az embert, aki a leírások és beszámolók szerint valóban olyan nemes lelkű lehetett, amilyennek a forgatókönyv leírja. Nem úgy bánt Rudolf Abellel, mint ellenséggel szokás, hanem az embert nézte benne. És amit látott ? folytatja a színész ?, kedvére való volt. Úgy érezte, hogy Abel jó ember, akit a lehető legszínvonalasabb védelemben kell részesítenie. Olyan elbánásban, amilyen az alkotmány szerint minden egyes embert megillet.?

A szovjet kém összetett és finoman árnyalt karakterének eljátszásához olyasvalakire volt szükség, el tudja hitetni a nézőkkel, hogy tiszteletet ébreszt ellenfeleiben állhatatos és emberséges magatartásával és világos, mélyen szántó gondolataival. Valakire, aki méltó partnere Tom Hanksnek.

Spielberg választása egy brit színészre, Mark Rylance-re esett. ?Évek óta követem már a munkásságát ? mondja a rendező ?, és azóta tervezem, hogy egyszer együtt dolgozunk majd, amióta láttam a Globe Vízkereszt, vagy amit akartok előadásában.?

Rylance szerint a Kémek hídjának története hihetetlenül érdekes és elgondolkodtató. ?Egy olyan ember története, aki jókor volt jó helyen, és még helyesen is cselekedett.?

Rudolf Abel valódi neve Vilyam Fisher volt. 1971-ben bekövetkezett haláláig csak nagyon kevés interjú készült vele, és fotók is alig maradtak fenn róla. ?Azon kívül, hogy üzeneteket fogadott és küldött New Yorkból a keleti blokkba ? mondja Rylance ?, szinte semmit sem tudunk. Az üzenetek egy szétnyitható, üreges pénzérmében voltak, vékony papírkán, miniatűr írással. Abel afféle alvó ügynök volt, aki beépülve várt feladatára. Már hét éve az Egyesült Államokban élt, amikor egyáltalán nekikezdett titkos tevékenységének. Nem valamely hálózat tagjaként működött, hanem magányos farkasként. Amikor nyakon csípték, az Államok kormánya kicsit felfújta a dolgot, és nagyobb feneket kerített Abel-Fisher ügyének, mint amekkora jelentősége valójában volt.?

Abel Brooklynban élt, egyszerű, szerény életvitelt folytatott, mint festő. Amikor elkapták, meg sem próbálta tagadni kilétét és múltját, egyszerűen csak hallgatott. Összeszorított szájjal tűrte, hogy faggassák, de semmilyen információval nem szolgált az FBI számára. Arról sem beszélt, hogy kikkel tartotta a kapcsolatot, és arról sem, hogy milyen információkat juttatott el Moszkvába.

?Kém volt, aki némán tette a dolgát, pontosan úgy, ahogy a saját ügynökeink odaát ? mondja Tom Hanks. ? Erre a gondolatra alapozta Donovan Abel védelmét, és biztos vagyok benne, hogy a másik meglepődött eme egyszerű és egyenes kijelentés hallatán? Ez ugyanis nem valami nyakatekert ügyvédi gondolat volt, nem trükk, hanem tény. Egyszerű igazság, amiben Donovan is, és Abel is hitt. Így találták meg a közös hangot, és így ébredt bennük rokonszenv egymás iránt.?

Az igazi Abel nemcsak álcaként használta a festészetet, hanem tényleg tehetséges művész volt. Ezt Spielberg már a nyitó jelenetben meg akarta mutatni. Abel a saját arcát vizsgálgatja a tükörben. Vajon szerepét gyakorolja? Vagy önarcképet készít? ?Hogyan látjuk önmagunkat, és miként látnak bennünket mások? Mi az, amit el akarunk takarni ? kérdi Spielberg ?, és mi az, amit szeretnénk, ha mások meglátnának bennünk? Ezek a kérdések mind végigsuhannak az agyán annak, aki a saját arcát vizsgálja, hogy portrét készítsen magáról. És mindez extra tartalommal telik meg egy kém esetében, akinek láthatatlanná kell válnia a sikerhez.?

Donovan feleségét, az erős akaratú Maryt a Hideg nyomon női főszerepéért Oscar-díjra jelölt Amy Ryan alakítja. Hoffman CIA-ügynököt Scott Shepherd játssza, aki Rylance-hez hasonlóan elsősorban színházi szerepeivel hívta fel magára a rendező és a casting figyelmét. A további főbb szerepekben Alan Aldát (Thomas Watters), Austin Stowellt (Francis Gary Powers) Sebastian Kochot (Wolfgang Vogel), Mikhail Gorevojt (Ivan Siskin) láthatjuk.

A törvénynek nincs olyan nagy súlya odaát. Egy jó tanács: ne álljon szóba senkivel, akiről nem tudja biztosan, kicsoda!

Hoffman

Az alkotók igyekeztek ott forgatni, ahol a történet játszódik: New Yorkban, Németország fővárosában, Berlinben és a Lengyelországban található Wrocławban.

A cselekmény Brooklynban indul és egészen az 1957-ben történő eseményekig ott bonyolódik, később pedig Kelet-Berlinben folytatódik. A film készítői úgy döntöttek, hogy a két kontinensen két külön stáb fog dolgozni. ?Olyan volt, mintha két külön filmet forgatnánk ? magyarázza Marc Platt producer. ? Ezzel egyrészt érzékeltethettük a két szembenálló világrész közötti hatalmas különbséget, másrészt nagyobb súlyt kapott a küldetés, melyet James Donovan véghezvisz. A jogásszal először Brooklynban találkozunk, amint rábízzák az ügyet. Ez az egyik film. Donovan ezután átrepül az óceánon, és odaát merőben eltérő környezetben, merőben eltérő társadalmi és kulturális viszonyok között találja magát. Ez a másik film.?

?Nem telt el nap anélkül, hogy ne éreztük volna át, milyen nagy dolog, amiben részt veszünk ? mondja Tom Hanks. ? Ez nem egy butuska játékfilm vagy holmi remake! Ez egy hiteles, háromdimenziós, holografikus ábrázolása valaminek, ami a valóságban is megtörtént.?

Janusz Kaminski operatőr először 1993-ban, a Schindler listája forgatásakor dolgozott együtt Spielberggel. Azóta vagy egy tucat nagyjátékfilmet készítettek közösen.

Az Amerikában játszódó rész egyik legizgalmasabb jelenete a manhattani Broad Street metróállomáson zajlik, amikor az FBI követi Rudolf Abelt a földalatti területén. A film alkotói úgy határoztak, hogy a hitelesség érdekében ezeket a felvételeket a valódi helyszínen fogják elkészíteni. Szerencsére a New York-i közlekedési társaság engedélyt adott rá, hogy egy vasárnap kora reggelen a stáb az állomás területén forgasson.

?Hihetetlenül gyorsan kellett dolgoznunk ? mondja Adam Stockhausen látványtervező, aki nemrégiben Oscar-díjat kapott A Grand Budapest Hotel képi világáért. ? Néhány óra leforgása alatt ki kellett cserélnünk a plakátokat, táblákat, feliratokat, lámpákat és egyéb berendezési tárgyakat, le kellett forgatnunk a jelenetet, aztán persze mindent a lehető leggyorsabban vissza kellett állítanunk az eredeti állapotába.?

A metrószerelvényekben zajló események már a New York-i Közlekedési múzeum 1960-as évekből származó metrókocsijaiban lettek felvéve.

Az európai forgatás egyik fő helyszíne a berlini Tempelhof légikikötő volt, ahol 1948 és 1949 között a nyugati szövetségesek légihidat létesítettek Nyugat-Berlin és a Vörös Hadsereg által megszállt terület között. A légihídon át az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Afrika ételt és egyéb ellátmányt küldött a német főváros elszigetelt lakóinak.

KemekHidja_socialmedia_1

Spielberg számos jelenetet a Tempelhof repülőtéren forgatott le. Ezek közül az utolsó az, amelyben Donovan és Powers beszáll egy amerikai teherszállító repülőgépbe, hogy hazatérjen az Államokba. A jelenetnek azokat a részeit, amikor a reptéren és a levegőben rengeteg U-2-es gépet látni, néhány hónappal később, immár hazai terepen, egy kaliforniai katonai reptéren készítették.

A kémek hídja, azaz a Glienicker-híd, ahol a túszcsere megtörtént, nem messze áll onnan, ahol a második világháború végén a nagyhatalmak vezetői konferenciát tartottak. A híd, amely egykor elválasztotta Kelet- és Nyugat-Berlint, ma összeköti Berlint és Potsdam városát.

Egy másik fontos színhely a berlini Friedrichstraße volt, ahol a filmben Donovan próbál átjutni a kelet-német őrökön át az ellenőrzési pontig, hogy le ne késse a Wolfgang Vogellel megbeszélt találkozót a szovjet nagykövetségnél.

A keleti és a nyugati szektor határvonala a Friedrichstraßén húzódott. A Zimmerstraßénél lévő kereszteződésnél, az amerikai szektorban állt a vasfüggöny berlini szakaszának leghíresebb katonai ellenőrzőpontja, a Checkpoint Charlie. ?Azt mondják, hogy 1945 és 1990 között csak itt lehetett átjutni a Falon ? mondja Stockhausen ?, de ez nem igaz. Ha az ember S-Bahnra szállt, és átmetrózott a határon, akkor kijöhetett a túloldalon, a Friedrichstraße megállónál, de persze amikor feljött a felszínre, keresztül kellett mennie egy ellenőrzési ponton ahhoz, hogy ténylegesen be is engedjék a keleti oldalra.?

Ma a Friedrichstraße megálló és környéke egészen másként fest, mint az ötvenes években. A stábnak olyan helyszínt kellett találnia Berlinben, ami kevésbé modern, és jobban megőrizte egykori kinézetét. Stockhausen rá is akadt egy közeli S-Bahn-állomásra, amelynek ütött-kopott téglafala mellett megépíthette az egykori Friedrichstraße mását.

Fontos jelenetek zajlanak a Berlin Fal mentén is. Ezeket nem a német fővárosban, hanem a lengyelországi Wrocławban vették fel, mert az ottani épületek közül sokhoz hozzá sem nyúltak a háború óta, így kitűnő díszletül szolgáltak a hidegháború korabeli Berlin megjelenítéséhez. Már csak azért is, mert Wrocław a világháborúk idején a Német Birodalomhoz tartozott, és csak a potsdami konferencia után került Lengyelországhoz. A német korszak jól látszik a város építészetén. ?Az épületek jó részét nem renoválták a háború óta ? mondja Platt. ? Még golyó ütötte nyomok is látszanak a házak falain.?

Amikor Donovan Berlinbe utazott, még javában zajlott a fal építése, és Spielberg ki nem hagyta volna a lehetőséget, hogy ezt a megrázó folyamatot bemutassa a vásznon. Stockhausen és csapata összesen kb. 280 méternyi, különféle építési szakaszban lévő falat húzott fel az eredetivel megegyező anyagból, azzal azonos méretben. A nézők akkor látják a falat először a filmben, amikor az amerikai diák, Frederic Pryor belép a történetbe. A fiú meglátogatja Kelet-Berlinben egy tanárát, akinek a lánya történetesen Pryor barátnője. A visszaúton a kelet-német őrök letartóztatják, és a srác börtönbe kerül. Donovan tudomást szerez az esetről, és nem hajlandó hazautazni addig, míg ki nem szabadítja fiatal honfitársát. Ezzel óriási bonyodalmat gerjeszt?

A berlini forgatás egybeesett a fal lebontásának 25. évfordulójával. 2014. november 9-én emberek ezrei özönlöttek a Potsdamer Platzra, hogy megemlékezzenek arról a napról, amikor a kelet-német szocialista kormány eltörölte a két szektor közötti átjárásra vonatkozó tilalmat. A színészek és az alkotók ekkor meggyőződhettek róla, milyen traumát jelentett a németeknek a fal megépítése, és milyen euforikus örömöt hozott életükbe 1989, amikor megnyíltak a határok, és Berlin hosszú idő után végre visszanyerte szabadságát.

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet

Mutasd a kommenteket (2)
Close