A hét filmje – Kong: Koponya-sziget

Kong: Skull Island

Emberi lépték fölé tornyosuló. A fajtája utolsó példánya. Koponya-sziget királya.

King Kong először több mint 80 éve jelent meg a mozivásznon. Most eljött az idő, hogy ismét bebizonyítsa, neki jár minden idők legnagyobb filmes szörnyetegének koronája.

A Kong: Koponya-sziget stábja pedig pontosan tudja, mi kell ahhoz, hogy egy óriás élőlény tartsa rettegésben a nézőket, hiszen ugyanez a csapat vitte sikerre a 2014-es Godzilla-filmet is. „Új, minden ízében friss élménnyel akartuk megörvendeztetni a közönséget – mondja Thomas Tull producer. – Mi magunk is King Kong rajongói vagyunk, ezért személyes ügyünk volt, hogy az elődökhöz méltó filmet csináljunk, ami egyszerre szórakoztató, látványos és akciódús.”

Kong Koponya sziget poszter

A produkcióról

„Sokat tudunk Kongról, a méretein, erején túl azt is, hogy van szíve és lelke – veszi át a szót Mary Parent producer. – Éppen ez különbözteti meg a többi, mozivásznon megismert szörnytől. A gesztusai, arckifejezései kimondottan emberiek. Bár félelmetes ragadozó, mégis látjuk az ő igazságát is.”

Tom Hiddleston, az egyik főszereplő hozzáteszi: „Kong azt a belső feszültséget testesíti meg, ami a civilizált énünk és a bennünk lévő, de a tudatunktól távol eső, fölénk növő erő között van.”

King Kong figuráját az 1933-as filmhez a speciális effektusok egyik első mestere, Willis H. O’Brien és a szobrász Marcel Delgado teremtette meg. A film még a nagy gazdasági világválság közepén is teltházas vetítéseken ment, és azóta is a popkultúra egyik mérföldköve, hivatkoznak rá hip-hop dalokban és tudományos disszertációkban is.

K72A6052.dng

Kong az Empire State Building tetején – ez a filmtörténet egyik ikonikus jelenete. A mostani Kong: Koponya-sziget alkotói azonban az eredetre, a kezdet kezdetére voltak kíváncsiak. A producerek Dan Gilroyt, Max Borensteint és Derek Connollyt kérték fel, hogy John Gatins történetéből forgatókönyvet írjanak. „A Koponya-szigetnek Kong az alfa ragadozója – mondja Tull. – De nem ő ott az egyetlen halálos veszélyt jelentő, gigantikus teremtmény. Ezt a mitológiát szerettük volna kibontani a filmben. A szereplőink nem viszik el Kongot a szigetéről. Most az emberek azok, akiknek túl kell élniük Kong felségterületét.”

„Kongot végre olyan közegben láthatjuk, amely ugyanolyan hatalmas és látványos, mint ő maga – mondja Samuel L. Jackson, aki Preston Packardot, az emberi szereplők alfahímjét alakítja. – Tudjuk, hogy a dzsungelben él. De mi él még abban a dzsungelben? Vannak még hozzá hasonlók vagy ő egy egyedüli példány? Kiderül, hogy ő egy közösség tagja volt, mielőtt valami, ami szintén ott lakik a szigeten, elsöpörte volna őket. Most ő az őrző, aki kontroll alatt tudja tartani azt a bizonyos valamit.”

Az, hogy a történet a ’70-es években játszódjon, Jordan Vogt-Roberts rendező ötlete volt. „A mi Godzilla-sztorink egyik ötlete az volt, hogy az 1954-es nukleáris próbarobbantások egyáltalán nem próbák voltak, hanem a kormány meg akart ölni valamit – meséli Alex Garcia producer. – Jordan elképzelése éppen beleillet az általunk teremtett univerzumba és beindította a fantáziánkat.”

Kivette magát a táplálékláncból

„Akkor dőlt el, hogy a film számomra életre szóló szenvedély lesz, amikor először láttam az 1933-as King Kongot – jelenti ki a rendező. – Akkor jöttem rá, milyen végtelen lehetőségek rejlenek a moziban. Ez volt az első film, ami engem egy ismeretlen, vad világba repített és olyan dolgokkal szembesített, amikről nem gondoltam, hogy létezhetnek.”

A detroiti filmes szörnyfilmeken és videojátékokon nőtt fel. „A ’70-es évek a mai világunkat tükrözik, igaz, egy sötét tükörben – mondja Vogt-Roberts. – Minden, ami akkortájt történt, politikai botrányok, polgári engedetlenség, megosztó háborúk, a kormány iránti bizalmatlanság, kísértetiesen hasonlít arra, ami ma történik. Ugyanakkor az volt az utolsó időszak, amikor a tudomány és a mítoszok még párhuzamosan léteztek. Azóta lépésről lépésre romboljuk le az ismeretlent.”

A Cooper és Schoedsack teremtette szörnyvilágot a motorbiciklik, napalm és rock’n’roll világával ötvöző Vogt-Roberts így folytatja: „Szeretném kibillenteni a nézőket a komfortzónájukból és magammal vinni őket egy hatalmas kalandra, amilyet még soha nem éltek át.”

Hiddleston, aki a kiábrándult SAS-katonát, James Conradot alakítja még azelőtt szerződött le a filmhez, hogy a rendezőt megtalálták volna, de lelkesen fogadta Vogt-Roberts elképzeléseit: „Ez még a műholdak és a teljes megfigyelés korszaka előtti idő. Akkor még nem volt az embereknek az az illúziója, hogy mindent tudunk a világról, amiben élünk. Kong kapcsán arról is elgondolkozhatunk, hogy az emberiség hajlamos elpusztítani olyan dolgokat, amelyeket nem ért, nem ismer.”

kong_tan200_scp_txtd_bt1886_v12_e10c11_072216.0089003.tif

„Számomra ez a történet a mindannyiunkban meglévő állati természet allegóriája – mondja Brie Larson, aki Mason Weaver haditudósító fotóriportert alakítja. – Ma úgy tűnik, mintha nagyon el akarnánk fedni ezt az oldalunkat. És arról is szól a film, hogy hogyan bánunk a minket körülvevő világgal, mit teszünk a természettel, mennyire becsüljük azt, illetve mennyire becsüljük a többi embert.”

1973 nem csak a vietnami háború végét jelentette, hanem a Landsat program kezdetét is, amelynek során a NASA az űrből feltérképezte a bolygónkat. „Ez adta az ötletet Kong egzotikus otthonának megtalálásához – mondja Jon Jashni producer. – A Koponya-szigeten életveszélyes lehet az emberi arrogancia. Ha nem figyelsz, akár a vesztedbe is rohanhatsz.”

Bár Kong a sziget csúcsragadozója, mégsem ő a legijesztőbb lény. „Koponya-sziget el van zárva a világtól, ezért itt sajátos és bizarr evolúciós ösvény alakult ki – mondja Garcia. – Gyönyörű, de a világ legveszélyesebb helye. Az ember megjelenése pedig felborítja az ökoszisztéma kialakult egyensúlyát.”

„Az ember egyik legügyesebb húzása az volt, hogy kivette magát a táplálékláncból – veszi át a szót a rendező. – A főszereplőink azzal a tudattal érkeznek a szigetre, hogy nem lehet belőlük préda. És egyszer csak semmi sem érvényes, amit a saját világukban megszoktak. Visszakerültek a táplálékláncba, és persze nem a csúcsra. Engem az érdekelt, hogyan reagálnak erre az emberek. Ki az, aki összeomlik? Ki az, akit megerősít ez a felismerés?”

Forgatási helyszínek

A Kong: Koponya-szigetet három kontinensen forgatták, Ausztráliában, Hawaiion és Vietnamban. Az utóbbi országban ez volt az első nagy költségvetésű, hosszú filmforgatás. A stáb nagy figyelmet fordított arra, hogy vigyázzanak a környezetre.

Az alkotók ragyogó szereplőgárdát válogattak össze olyan színészekkel, mint Tom Hiddleston, Samuel L. Jackson, John Goodman, Brie Larson, John C. Reilly, Jing Tian, Toby Kebbell, John Ortiz, Corey Hawkins, Jason Mitchell, Shea Whigham, Thomas Mann és Marc Evan Jackson.

„Jordan rendíthetetlen nyugalommal vezényelte le a forgatást – meséli John C. Reilly. – Ennek a hatalmas költségvetésű produkciónak minden súlya a vállán volt, de ő olyan lazán sasszézott be minden reggel, mintha csak egy kis független mozit csinálna. Hagyott teret nekünk, hogy felfedezzünk lehetőségeket a szerepeinkben, nyitott volt az ötleteinkre.”

Kong_Koponya-Sziget_jelenetfoto

A Koponya-sziget

A Kong: Koponya-sziget története 1973-ba visz minket, amikor a NASA feltérképezte az űrből az egész Földet. Az emberiség a története során először érezhette azt, hogy a bolygó minden négyzetcentiméterét ismeri és az uralma alá hajtotta. A Landsat 1 azonban különös zavart érzékel a Csendes-óceán déli részén. A NASA számára a koponya alakú sziget, amelyet ott találnak, csak egy földdarab… amely arról híres, hogy hajók és repülőgépek tűnnek el a környékén.

Egyedül a John Goodman alakította Bill Randa gyanítja, hogy mi rejtőzhet ott. Ő még jól emlékszik az ’50-es évekbeli atomrobbantásokra és tántoríthatatlanul hisz benne, hogy meg kell találni minden olyan élőlényt, amelyre hatott a nukleáris erő, mielőtt még ők találnak meg minket. A Landsat műhold felvételei pedig azt bizonyítják a számára, hogy folytatni kell a kutatást. „Randa 30 éve keresi a Koponya-szigetet – magyarázza Goodman. – A Nixon-kormány segítségével összerak egy kis csapatot, akikkel ritka ásványokat keresnek a szigeten. Legalábbis ezt mondja nekik.”

Corey Hawkins alakítja Houston Brooks geológust, Jing Tian pedig a biológus Sant. A két fiatal színész lelkes volt a gondolattól, hogy a tapasztalt Goodmannel játszhatnak. „Remekül kijöttünk – meséli lelkesen Hawkins. – A forgatás alatt, amikor éppen egy magas hegyre másztunk fel egy meredek kaptatón, megkérdeztem Johnt, miért csinálod ezt? Mire ő azt mondta, mert még soha nem csináltam ilyesmit.”

kong_tan200_scp_txtd_bt1886_v12_e10c11_072216.0088752.tif

Randa azonban tudja, hogy nem ásványok lesznek az ellenfeleik a szigeten, ezért szüksége van egy sokat látott katonára is. Azt is tudja, hol találhatja meg a legjobbat: egy saigoni játékbarlangban, arccal a pultra dőlve. Tom Hiddleston alakítja James Conradot: „Amikor Randa rátalál, nem akar vagy nem tud hazamenni Ázsiából.” A tisztnek az volt a feladata, hogy a vietnami háborúban eltűnt katonákat felkutassa és kimentse. „Mindig is csodáltam azokat az embereket, akik fel tudják venni a harcot a természet erőivel – mondja Hiddleston. – Conrad pont ilyen.”

Conradhoz hasonlóan Mason Weaver is kívülállóként csatlakozik a kutatócsapathoz. „Weaver helyzete kissé különbözik a többiekétől – meséli a szerepet játszó Oscar-díjas Brie Larson. – Őt ugyanis senki nem hívta a csapatba, hanem ő fúrta be magát. Az ösztönei ugyanis azt súgták, hogy ez a küldetés nagyon izgalmas lesz. Nem ez az első kockázatos helyzet, amit önként vállal. Sok háborús övezetet megjárt már fotóriporterként. Nem ismeri a félelmet, bármire képes, hogy feltárja az igazságot. Azért is vállaltam örömmel ezt a szerepet, mert ezzel tisztelegni tudok az olyan nők előtt, akik a férfiak dominálta közegekben is, mint amilyen a háború, megállták a helyüket. Ráadásul egy régi szenvedélyemnek is hódolhattam. Weaver nem használ fegyvert, csak a Leicáját fogja a célszemélyekre. Én is imádok fotózni és izgatottan vettem a kezembe a tökéletesen működő, ’70-es évekbeli gépet. Rengeteg fotót lőttem a forgatáson, és ez nem csak a magam és a stáb szórakoztatására volt jó, hanem arra is, hogy elkezdtem Weaver szemével látni a világot. ”

A szigetre persze el is kell jutni. A katonaság a feladattal Preston Packard alezredest bízza meg, aki büszke a vietnami szolgálatára. Azt mondták neki, könnyű dolga lesz a Landsat expedícióval: elviszi őket a csapatával a szigetre, visszahozza őket, aztán mindenki mehet haza. Samuel L. Jackson alakítja a harcedzett katonát: „Packard örül, hogy minden embere biztonságban haza fog jutni Vietnamból, de megragadja a lehetőséget, hogy még repülhetnek egy nagyot együtt, mielőtt hazatérnének. A háború elveszett, de azt szeretné, ha az emberei úgy éreznék, győztesként térnek haza. Ez egy jó lehetőség, hogy hősnek érezzék magukat.” A csapat tagjait Toby Kebbell, Jason Mitchell, Shea Whigham, Thomas Mann és Eugene Cordero alakítja. Nem csak fizikailag készültek a szerepre, hanem igazi veteránokkal is találkozhattak, akik megjártak különböző háborúkat, beleértve a vietnamit is. „Eléggé babaarcom van, és amikor Jordan felhívott a szerepajánlattal, arra gondoltam, mennyire leszek hiteles egy háborút megjárt pilóta szerepében? – emlékszik vissza Mitchell. – Pedig az igazság az, hogy a vietnami háborúban sok pilóta mindössze 19-20 éves volt. Amióta ezt megtudtam, azóta másféle félelmet és bátorságot látok bennük. Ez előtt akartam tisztelegni Mills megformálásával.”

K72A9133_R.tif

Amint összeáll az expedíció, elindulnak a Koponya-sziget felé. Ott azonban a szó legszorosabb értelmében hatalmas meglepetés várja őket. „Packard döbbenten látja, hogy Kong sorban leszedi a helikoptereit az égről és megöli az emberei jó részét – mondja Jackson. – Vietnamban nem vesztett embert. Született harcos, és nem adja fel egykönnyen a küzdelmet. És attól a pillanattól kezdve, hogy Kong megölte az embereit, ő lesz a főellensége.”

„Conrad teljesen másképp látja a helyzetet – veszi át a szót Hiddleston. – Ő a természet erejét látja Kongban és a tapasztalata azt súgja, hogy ilyenkor hiábavaló az ellenállás. Körülbelül annyi értelme van, mintha elkezdenél kiabálni a hurrikánnal. A természettel szemben alázatosnak kell lennünk, Conrad erre jön rá. Packard viszont a fegyverek erejében hisz.”

Hamarosan pedig az is kiderül, hogy a szigeten nem csak gigantikus teremtmények találhatók, hanem egészen emberléptékűek is… azaz konkrétan emberek. És az őslakosok között él egy amerikai is, Hank Marlow, akit John C. Reilly játszik. Az egykori II. világháborús pilóta gépe ezen a szigeten csapódott be 28 éve, és ő azóta is itt él. „Hank lenyűgöző egyéniség – jelenti ki Reilly. – Ezek alatt az évek alatt semmire nem vágyott jobban, mint hogy visszajusson a feleségéhez és találkozhasson a fiával, akit soha nem látott. A 20-as, 30-as, 40-es éveit a szigeten töltötte, és ez azért egy kicsit elvette az eszét. Én mondjuk már 6 hónap után megkattantam volna, nem kéne hozzá 28 év.”

„Az őslakosok szimbiotikus kapcsolatban élnek a szigettel – mondja Vogt-Roberts. – Tisztában vannak Kong létének fontosságával, ha őt kiveszik az ökoszisztémából, akkor felborul az egyensúly. Olyan erők törnek elő, amelyeket ember nem tud megfékezni. Ezért az őslakosok úgy tekintenek Kongra, mint egy istenségre.”

Kong és Packard mindketten védelmezők a maguk módján: Kong az otthonát védi, Packard pedig az embereit. „Ha Packard racionálisan végiggondolná a helyzetet, akkor tudná, hogy nem szabad felborítani ezt az egyensúlyt – mondja Jackson. – Csakhogy őt az érzelmei vezérlik. Vérért vért akar cserébe.”

Minden moziszörnyek legklasszikusabbika

Az alkotóknak a legnagyobb kihívást egy olyan szerep jelentette, amelyre nem tudtak szereplőválogatást kiírni: „Kongot mindig úgy képzeltem el – mondja Thomas Tull –, mint akit nem lehet besorolni sehova, nem lehet más teremtményhez hasonlítani.”

„Nálunk Kong nem egy nagyra nőtt majom, hanem egy klasszikus moziszörny – folytatja Vogt-Roberts. – Úgy akartam bemutatni, mint egy magányos istent. Aztán lassan feltárul, hogy van benne együttérzés, ki tud alakítani érzelmi kapcsolatot más élőlényekkel.”

Kong érzelmeinek megjelenítése alaposan megdolgoztatta a vizuális effektusokért felelős csapatot. Az Industrial Light & Magicnél közel 300 művész, animátor és technikus dolgozott a címszereplőn. A munka másfél évig tartott, amelyből csak a tervezés 8 hónapot vett igénybe. Az arckifejezések megalkotásához Toby Kebbell segítségét kérték, aki Jack Chapman őrnagyot alakítja a filmben, a mozgást pedig Terry Notaryra bízták, aki már A majmok bolygója – Forradalomban és A hobbit-trilógia filmjeiben is dolgozott. A velük rögzített felvételeket használva mozdult meg Kong csont- és izomszerkezete, amelyet az ILM szerkesztett meg. Az így életre keltett figurát még szőrrel kellett borítani, amelyet szintén összhangba kellett hozni a mozgással.

KONG: SKULL ISLAND

A leghétköznapibb dolgok közé tartozik a víz, a tűz és az állatok szőre. Ha viszont mindezt a technika segítségével kell létrehozni és mozgásba lendíteni, az a legnehezebb feladatok közé tartozik. A Kong: Koponya-szigetben pedig mindhárom szerepel. Kong hatalmas testét 19 millió szőrszál borítja, ezeknek mozgatása egy egész évig tartott.

De a mozgás önmagában nem elég, hangot is kell adni egy ekkora lénynek. Ez a feladat Al Nelson hangmérnökre hárult. A szakember több állatkertbe is ellátogatott, és mindenhol rögzítette az állatok királyának, azaz az oroszlánnak a hangját. „Azért éppen az oroszlánok üvöltését vettem fel, mert követni akartam Murray Spivak példáját, aki az 1933-as filmen dolgozott – mondja Nelson. – Az akkori Kong volt az első olyan filmszereplő, akinek a hangját egy hangmérnök alkotta meg. Spivak oroszlánüvöltést és visszafelé lejátszott tigrisüvöltést kevert össze.” Nelson az oroszlánok hangját gorilla és más majomhangokkal vegyítette.

A három kontinensen és éveken átívelő munka végén így összegez a rendező, Jordan Vogt-Roberts: „A Kong: Koponya-sziget létrehozása mindannyiunk számára meghatározó élmény volt. A saját Kongunk megteremtésével egyszerre akartunk tisztelegni a nagy elődök előtt és új utat nyitni.”

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet Ettől a szerzőtől

Komment
Close