A zöld íjász 5. évad – Sok vér, kevés kreativitás


Az elmúlt 4 évad megtanulhattam volna már, hogy ne ringassam vágyálmokba magam A zöld íjász sorozatot illetően, úgyhogy ahhoz képest, hogy nem sok pozitívumot tudok kiemelni, a sorozat 5. évadának nyitórésze nem túl nagy csalódás, sőt a két sorozat közös élete óta talán még jobb epizódot produkált, mint a The Flash.

Arrow -- "Legacy" -- Image AR501c_0026b --- Pictured (L-R): Mike Dopud as Viktor and Stephen Amell as Oliver Queen -- Photo: Bettina Strauss/The CW -- © 2016 The CW Network, LLC. All Rights Reserved.

Persze ez nem azt jelenti, hogy nem voltak benne eget rengető logikátlanságok, baromságok és következetlenségek, merthogy ezekből ismét kaptunk nem is keveset. A teljesen üres moralizálások, a mostanra már csak a játékidő kitöltésére szolgáló – ezúttal az orosz maffiába való belépését bemutató – flashbackek mellett azonban bizakodásra ad okot, hogy hősünk kissé vérszomjasabb, mint a korábbi évadokban és ez az akciójeleneteknek mindenképpen jót tett.

Jót tett a sorozatnak az is, hogy már-már az első évadot megidézve A zöld íjász szóló-küldetéseket teljesített, igaz az epizód végére már egy kisebb team-up rebootnak lehettünk szemtanúi (ezt nagyon bánom, mert univerzumbővítés ide vagy oda, ennek a sorozatnak az tesz jót, ha a főszereplőről szól).

ar501c_0034b

Az ex-The Walking Deades Chad L. Coleman által alakított Tobias Church személyében végre kaptunk egy nem extra képességekkel rendelkező, inkább maffiózó-szerű gonoszt is, bár tegyük hozzá, hogy az epizód végére megkaptuk a Prometheus nevű Arrow-gonoszt, amivel megint csak nem sok kreativitásról tanúskodtak a sorozat alkotói. Én legalábbis kifejezetten unom már, hogy a The Flashben és itt is trend lett, hogy az ellenfeleknek kötelezően ugyanazzal a képességgel kell rendelkeznie, minta főhősnek.

arrow-prometheus

Az epizód hülyeségeiről szólva, először is kezdek időzavarban lenni, ugyanis Lian Yu-t maga mögött hagyva ismét hosszú Oliver haja, amit nem igazán tudok hova tenni az idővonalon. Másrészt azt sem értem, hogy amikor megszökött Tobias embereitől és fel-alá mászkált a városban (még a  frissen felavatott Kanári szobornál is mutatkozott nyilvánosan), akkor a kutya nem kereste, sőt tulajdonképpen fel sem tűnt senkinek, hogy meglépett a fogságból…

Nagyon szomorú, hogy ezeket a dolgokat ennyi idő elteltével sem tudta kinőni a sorozat, de ha a folytatásban is nélkülözni fogja az Olicity-pillanatokat illetve Oliver az első részhez hasonló vérfürdőket rendez, akkor biztosan jobban fogok szórakozni, mint az előző évadban.

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet Tőle

Mutasd a kommenteket (2)