‘Aljas nyolcas’ kritika


Quentin Tarantino nyolcadik filmje stílszerűen az Aljas nyolcas (The Hateful Eight) címen érkezett és méltó módon rászolgált címére. Tarantino a kietlen vadnyugaton játszódó filmje hosszú is, lassú is, eseménytelen is, mégis magába szippant és emlékezetes marad.

KURT RUSSELL and SAMUEL L. JACKSON star in THE HATEFUL EIGHT

Az Aljas nyolcas főhősei sokat próbált fejvadászok, akik az amerikai polgárháborút követő időszakban találkoznak egymással egy Red Rock nevű kisváros erdős vidékein. Egy kemény hóvihar elől menekülve kénytelenek egy helyen meghúzni magukat, a kényszerű összezártság eredménye pedig ármány és intrika.

A történet két fejvadász (Kurt Russel és Samuel L. Jackson) találkozásával kezdődik, mindketten egy Red Rock nevű kisvárosba igyekeznek, előbbinek ráadásul fogja is van egy 10 dollár fejpénzt érő kegyetlen nő (Jennifer Jason Leigh) személyében. Hamarosan újabb útitárssal gazdagodnak Red Rock új sheriffjének személyében, majd együtt keresnek menedéket egy fogadóban, vagy ha úgy tetszik rőfösboltban a hóvihar elől. Minnie rőfösboltjában azonban már van néhány vendég, akik alaposan felrázzák az eseményeket.

Aljas nyolcas film

Tarantino új filmje tulajdonképpen utálatos emberekről szól. Egy szem pozitív karakterünk nincs, itt bizony mindenki utál mindenkit. A fehére a feketét, a fekete a mexikóit, a nő a férfit és éppen ezek az ellentétek vezetnek olyan nagyszerű párbeszédekhez, amelyek szinte elrepítik a majd 3 órás játékidőt.

Pedig Tarantino filmjében nincs semmi extra, de tényleg semmi. Csak beszélgetés, utálkozás, néhány lövés és egy rohadt ajtó, amit két deszkával kell odaerősíteni, hogy ne vágja ki a szél. A karakterek azonban működnek, nagyon is működnek, egyszerűen annyira utálatosak, hogy nem lehet őket nem szeretni, miközben azért szurkolunk, hogy egyikük se hagyja el élve a rőfösboltot.

rating8

 

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet Tőle

Mutasd a kommenteket (1)