Carol


Manapság sem egyszerű két nőnek felvállalni, hogy szeretik egymást, nem hogy az 50-es években. Therese (Rooney Mara) egy fiatal játékbolti eladó, aki nem igazán tudja mit is kezdjen az életével. A fiújával sincs meg túl jól, illetve hobbiból fotózgat, de inkább csak lebeg az életében. Míg nem találkozik Carollal (Cate Blanchett). Carol idősebb, tehetős, férjezett asszony, aki pontosan tisztában van azzal, hogy mit akar.

Carol

A film elején véletlenül betoppan abba a játékboltba ahol Therese dolgozik, és egyből érezhető kettőjük között egy különös feszültség. Carol pontosan tudja mi történik, Therese pedig próbálja megérteni önmagát, és a vonzódását. Carol életében változáshoz érkeznénk, mert éppen válni készül, a férje (Kyle Chandler) pedig el akarja venni tőle a gyermekét, mivel betegesnek tartja a felesége nők iránti vonzódását. Ekkor Carol egy utazásba kezd, ahová Thereset is magával hívja. Ő természetesen vele tart, hiszen szinte semmire nem tud nemet mondani. Új neki ez az egész helyzet, az érzések, a vágy, így kíváncsian belevág az utazásba. Az utazás során közelebb kerülnek egymáshoz, itt már Carol oldaláról is érezhető a (nem csupán testi) vonzalom.

Az utazás sajnos kudarcba fullad, mert a férj egy nyomozót küld Carol után, aki lebuktatja őket és ebben az időben egy ilyen beteges kapcsolat teljességgel elég lehetett ahhoz, hogy elvegyék egy anyától a gyerekét. A film végét nem akarom lelőni, hogy végül kinél marad a gyerek, és beteljesedik-e a szerelem. De nagyon sok negatív kritikát olvastam az utóbbi időben, ami picit felbosszantott.

Carol filmkritika

Tudom, hogy minden embernek mást ad egy film, és mindenki máshogy éli meg. De én úgy gondolom, hogy eleve egy olyan réteg, aki ezt már átélte, tudja milyen nő iránt vonzódni, tudja milyen, amikor egy ilyen új dolog alakul ki, amikor a társadalmi elvárások közbe lépnek, az talán jobban tudja értékelni a filmet.

Jobban fogja értékelni azokat a pillanatokat is, vagy hosszabb perceket, amik néhány nézőnek semmit nem adnak, sőt, feleslegesnek is érzik. Nekem sokat adott a film, én köszönöm, hogy ezt a filmet megcsinálták és megnézhettem.

Ami nekem tetszett:

– Az egész film alatt, a kamera néha ráközelít olyan pontokra, amiket Therese éppen néz. Carol arcára, nyakára, kezére. Ezeknél a pillanatoknál nekem is görcsbe rándult a gyomrom, hiszen mindannyian tudjuk, milyen érzés valakire így nézni, és vágyni.

– Sokakkal ellentétben nekem kimondottan tetszett a lassú kibontakozás, amikor szinte éreztem, hogy mit gondolhatnak/érezhetnek a szereplők.

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet Tőle

Komment