Channel Zero: Candle Cove sorozat kritika

0 627

Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem megint kezdünk elfogyni a klasszikusabb horrorsorozatok terén, így tulajdonképpen a legjobbkor jött a SyFy Channel Zero címet viselő horror-antológiája, amelynek első évadában egy klasszikus horrorsztori, a Fogtündér kapott egy új köntöst.

channel-zero-sorozat-kritika

Pontosabban – most már tudjuk – a Fogtündér csak egy kis apró darabkája volt ennek a történetnek, amelyben több furcsa, rémisztő figura is felbukkant. Mindennek alapja a Gyertya öböl (Candle Cave, amit magyar fordításban Rém révnek is olvastam, ami egyébként szerintem remek választás, bár a sorozat összességét nézve a Gyertya öbölnek megvolt a helye a sorozatban) címre hallgató gyerekműsor, ami tulajdonképpen sehol nem került adásba és mégis, ugyanis “adásszünet idején”, úgymond a nulladik csatornán (Channel Zero) minden gyermek a rajzfilm/bábfilm függőjévé válhatott, ami aztán fura kalandokra hívta a gyerekeket.

A történet főhőse Mike Painter (Paul Schneider), aki még gyerekkorában egy rituális gyilkosságsorozatban veszítette el ikertestvérét és aki nem sokkal ezután maga mögött hagyta a múltat, családostul, kisvárosostól és mindenestől, majd életét annak szentelte, hogy problémás és zárkózott gyerekeket gyógyítson. Csakhogy senki nem menekülhet a múltja elől.

syfys-channel-zero-season-1-episode-1-670x447

Mike hazatér és a hazatérése után nem sokkal ismét furcsa dolgok történnek a városban, a dolgok pedig kísértetiesen hasonlítanak a 30 évvel ezelőtt történtekre. Nagyon úgy tűnik, hogy a Candle Cove története nem zárult le annak idején…

Az alaptörténet tipikusan zséfilmesen hangzik, valahol igaz is ez a SyFy sorozatára, mégis annyira egyedi atmoszférával bír, hogy a misztikus horrorsztorikra nyitott nézőt (én) azonnal berántja. A Channel Zero: Candle Cove kevés karakteres, tipikus kisvárosi történet, amely két idősíkon fut egyszerre, hogy a végére egy kerek történetté zárjon össze.

channel-zero-syfy

Az atmoszféra mellett dicséretet érdemel az operatőri munka, amely hosszúra nyújtott képekkel ábrázol, azonban más sorozatokkal ellentétben itt nincs az az érzése az embernek, hogy hamarabb el kellett volna venni a képet, a lassú vágás kifejezetten hozzátesz a sorozat univerzumához.

A legnagyobb dicséret pedig egyértelműen a maszkokat illeti, ugyanis Nick Antosca a mai sorozatokkal ellentétben eredeti, kézműves maszkokkal megalkotott rémlényekkel hozza a frászt a nézőre – elég hatásosan.

channel-zero-candle-cove

A történet lassú folyású, de nem eseménytelen, a színészeket sem érheti panasz (a gyerekszínészek is rendben vannak), bár a régimódi stílus és történetvezetés nem biztos, hogy mindenki igényét kielégíti. A zárás is rendben van, a finálé kissé hatásvadász és tipikus, de mindenképpen az egyik legértelmesebb választás a történet lezárását illetően.

A Channel Zero első évada nem váltja meg a világot, nem reformálja meg a horrorsorozatozást, de simán visszavezet minket abba a világba, amikor az aranykorát élte a műfaj.

(A sorozat 2. évadában egyébként egy másik történet, a Végtelen-ház története elevenedik majd meg.)

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet

Komment
Close