Filmsor - Mozifilmek, tévésorozatok, média

Generációnk Csernobilja – ÉVEK ALATT sorozatkritika

Years and Years (2019) - HBO

Az HBO a Trónok harca megosztó lezárását követően nem csak a Csernobillal rakta helyre a megítélését, hanem talán még annál is nagyobbat dobbantott a surranópályán érkező Évek alatt címet viselő drámasorozatával.

0

Jó volt látni, hogy az elmúlt hetekben mennyi mindenkit megmozgatott az HBO Csernobil című sorozata. De tényleg, biztosan te is tapasztaltad, hogy az egyébként nem sorozatfüggő barátaid, kollégáid, ismerőseid is mind-mind a Csernobilról beszélnek. Lehet-e még írni valamit a sorozatról és magáról az eseményről, amit eddig nem írtak le? Nem igazán. Azonban még mindannyian a Csernobil sorozattal voltunk elfoglalva, esetleg még mindig a Trónok harca fináléját sirattuk, bekúszott egy olyan sorozat, amit a Csernobilhoz hasonlóan mindenkinek látnia kellene. És valószínűleg nem fog.

A Years and Years, vagy magyar keresztségben az Évek alatt ugyanis olyannyira a szőnyeg alatt érkezett, hogy a még e poszt megírása előtti percekben képkereséssel töltött időm alatt is alig találtam képet a szériához. Pedig a technofóbiájában és disztópiájában a Black Mirrorra is hajazó sorozat nem kevesebbről szól – mint a mi (én) generációnk, a nyolcvanas-kilencvenes években születettek Csernobiljáról. Higgyétek el, a címben véletlenül sem a klikkvadászat miatt jellemeztem így a szériát, hanem azért, mert pont úgy szarunk bele abba, hogy mi történik körülöttünk, mint ahogy nem volt grafit a tetőn.

Az HBO 6 részes sorozatáról a hivatalos – igencsak szűkszavú – leírás így szól:

A Manchesterben élő Lyons család élete 2019 egy kulcsfontosságú éjszakáján megváltozik, a történet felgyorsul, és megmutatja, mi történik velük a jövőben, az elkövetkezendő 15 évben. Minden bekövetkezett, amitől féltünk és reméltük.

A sorozat az HBO GO-n elérhető nálunk és ha már kattintottál láthatod, hogy nem csak a leírás, de a sorozathoz tartozó poszter sem igazán hozza lázba az alkalmi sorozatkeresőt. Ránézésre közepes családi sitcomokat idéző posztere ellenér, az Évek alatt csontig hatoló és igencsak valóságszagú dráma. De úgyis fogalmazhatnánk, hogy még a Csernobil megtörtént eseményeket dolgoz fel, addig az Évek alatt még meg nem történt eseményeket.

Russell T. Davies szeret tabutémákkal foglalkozni. Több sorozata is elég erősen foglalkozik a homoszexualitással (talán elég, ha csak A fiúk a klubból-t említem), bár az igazán nagy áttörést a Doctor Who hozta meg számára, nemrég pedig a szintén meleg vizeken hajózó Egy nagyon angolos botrány 3 részessel dobbantott nagyobbat. De azt rögzíthetjük: a 6 epizódos Évek alatt az, amivel beírta magát a nagyok közé.

Szóval adott sok szempontból csonka, mégis igazi multi-kulti család. Tudod négerekkel, becsúszott kínai kisgyerekkel, meg persze egy, de inkább két meleg unokával. Szóval, ha a nem leszünk gyarmatra húztad az ikszet talán ne is olvasd tovább. Már csak azért sem, mert a sorozat éppen az olyan díszbohócokat állítja pellengérre, mint a gázszerelő Lőrinc, Putyibá, Viktor király vagy éppen Donald Trump.

De ha már így belementünk, spoilerezek is nektek néhányat. A közeljövőben  játszódó sorozatban Donald Trumpot újraválasztják, de egy új törvénynek köszönhetően Vlagyimir Putyin (na meg Hszi Csin-ping) meg egészen élete végéig Oroszország elnöke marad. S, ha már Oroszország, Európának egy új menekülthullámmal kell szembenéznie, ugyanis Putyin barátunk bevonul Ukrajnába, ahol beköszöntenek a III/3-as idők, így menekül aki tud, de persze senki nem látja szívesen az ukrán menekülteket sem. Trump meg fogja magát és regnálása utolsó napján megnyomja a piros gombot egy kínai mesterséges szigetet célba véve.

Mindezt csak híradásokból tudjuk meg, mert a sorozat középpontjában egy nagymama, Muriel (Anne Reid) és 4 már jócskán felnőtt unokája áll. Stephennek (Rory Kinnear) fekete felesége (T’Nia Miller) és ezáltal két “keverék” lánya van, ráadásul az egyik lányt (Jade Alleyne) igencsak bűvöletébe ejti a technológia. Sőt, minden vágya, hogy egy új technológiának köszönhetően transzhumánként, test nélkül, csak tudatként éljen tovább. A nyitott gerinccel született, egyébként egyedülálló Rosie (Ruth Madeley) éppen most szüli a második gyermekét, az új családtag ráadásul egy időközben lelécelt kínai apától származik. Aztán ott van Daniel (Russell Tovey), aki melegházasságban él, kis szépséghiba, hogy beleszeret egy ukrán menekültbe (Maxim Baldry). Végül, de nem utolsó sorban a negyedik unoka Edith (Jessica Hynes), aki javarészt kimarad a család összejövetelekből, ugyanis túlvezérelt aktivistaként minden létező dolog ellen tüntet világszerte.

Nagypolitika helyett kispoitika

Az Angliában játszódó sorozat fontos eleme még egy feltörekvő brit politikusnő, Vivienne Rook (Emma Thompson), aki mintha a fentebb említett csodahármas, Viktor, Putyin és Trump szerelemgyereke lenne, de nevezhetjük akár Nigel Farage-nak is. Konkrétan azzal érkezik a politika élvonalába, hogy egy televíziós műsorban kijelenti, hogy nagy ívben szarik ő Izraelre meg Palesztinára, semmi köze hozzá a briteknek, de az rohadtul idegesíti, hogy nem viszik el időben a szemetet és persze, hogy nem elég tiszták az utcák. Hát nincs igaza? Mit érdekel téged, hogy mi történik a világban, hiszen éppen most romlott el otthon a vasaló vagy éppen a mosógép. Na, pont ennyire nem érdekli Lyonsékat sem.

Az a sci-fi, hogy ez nem sci-fi

Egészen az első epizód végéig, vagy talán még akkor sem. Pedig minden, ami a világban történik, minden, amiről azt gondolták, hogy őket úgysem érinti, szép lassan belekúszik a hétköznapjaikba. Az a bizonyos éjszaka ugyanis egy olyan folyamatot indít el, amely államokat, bankokat dönt, de bedől például a gyógyszeripar és a magyar gazdaság is (nyugi, csak 2027-ben), miközben a technológia továbbra is repeszt.

A legfélelmetesebb az egészben, hogy néhány évvel ezelőtt nem gondoltuk volna, hogy egy valóságshowkban utazó idióta lesz az USA elnöke (és ül a piros gomb felett), hogy egy gázszerelő kezébe kerül egész magyar gazdaság, hogy Soros György lesz Magyarország legnagyobb ellensége, hogy a britek beintenek az EU-nak, de hogy pozitívumot is csempésszünk a dologba: sikerül gyógyítani az AIDS-et, még ha egyelőre csak néhány betegen is.

Nem volt holokauszt, nincs grafit a tetőn, nincs klímaváltozás

Az Évek alatt tulajdonképpen a jelenünkben a levegőben lógó világpolitikai, világgazdasági helyzet legrosszabb lehetséges forgatókönyvét veszi elő és tolja a képünkbe. Mindazt amiről nem vagyunk hajlandóak, vagy képesek tudomást venni.  Mint említettem, mindezt egy családon keresztül élhetjük meg és a multi-kulti felosztás ellenére ez lehetne akár az én vagy éppen a te családod is. Bár a hangsúly az unokákon van, a széria egyik legnagyszerűbb karaktere a nagymama, aki az egyik pillanatban képes minden pénzét az unokája aliglátott szerelmének megtalálásába ölni, hogy aztán pár évvel később az utolsó megtakarított pénzét egy olyan műtétre költse (az unokái helyett), aminek a hátralévő életében már nemigen veszi hasznát – hogy aztán a végén mégis ő mondja ki a végső igazságot. Ezek a kis minizódok teszik igazán életszagúvá a szériát, mert hát valljuk be sokan átéltük már idős rokonaink vagyonféltési mizériáit, amit nem is nagyon tudtunk hova tenni.

Összességében azonban minden karakter egyformán hangsúlyos és fontos, ráadásul mindegyiküknek igencsak fontos szerepet szánt a forgatókönyv, ami igencsak erősre sikeredett, még akkor is, ha a dinamikusságát leginkább a híradások és nem a párbeszédek adják.

Az Évek alattban is minden csak egy kicsivel rosszabb évről évre – éppen annyira, hogy az emberek ne vegyék túl komolyan a világban zajló eseményeket, az őket is érintő új törvényeket, hogy az emberek még ne akarják megdönteni azt a rendszert, amiben élnek, hanem megtanuljanak, megszokjanak benne élni. Pont úgy ahogy te és én is tesszük. Ha szeretnél egy kis ízelítőt belőle hová juthatunk 15 év múlva: azonnal kezdj neki.

Évek alatt (Years and Years)
100%
Kötelező

Ajánlom a nagyszerű 98%-nak. Bár ők úgysem fogják érteni.

  • Szerintem
Share This