James Lovegrove: Sherlock Holmes – Lidércnyomás

Ezzel nem értek egyet, hiszen maga is látta. Ördögi teremtmény, ki tudja, mi mindenre képes. Lehetséges, hogy a fizika törvényei sem hatnak rá.
– A fizika törvényei mindenre hatással vannak, Watson – feddett meg Holmes. – Ne gondolja, hogy Cauchemar báró mágikus vagy netán természetfeletti lény lenne. Ezt akarja elhitetni az emberekkel, de higgyen nekem, nem az. Ugyanolyan ember, mint maga vagy én – csak hozzátett egy keveset.

0 1 104

Londont bombarobbantások tartják lázban, miközben egy titokzatos lidérc tartja rettegésben a város piti bűnözőit. Eközben azonban a város alvilága sem tétlenkedik és jól megdolgoztatja a rendőrséget, sőt ha a tervük célt ér, az az egész világra hatással lehet. Sherlock Holmes meg ahogy lenni szokott az egész közepébe csöppen.

Sherlock Holmes az a karakter, akit még az is ismer, aki soha az életben nem fogott a kezében Sir Arthur Conan Doyle novellát. A XIX. századi magándetektív csavaros észjárása, függőségei és sajátos világnézete máig jó alapot szolgáltatnak a krimiszerzőknek, sőt vannak akik – mint például James Lovegrove – továbbszövik a sajátos értékrendű nyomozó és hű társának legendáját.

Az 1965-ben született oxfordi szerző Lidércnyomás címet viselő Sherlock Holmes-történetében el is vesz és hozzá is ad ehhez a mitológiához, már-már steampunkba hajló, néhol a szuperhősök momentumait megidéző Cauchemar báró történetével, amelyben Sherlock Holmes ezúttal inkább csak a statiszta szerepét játssza.

A Lidércnyomás központi alakja ugyanis, a fentebb is említett Cauchemar báró, aki nem kevés páncéllal és gőzmeghajtással felszerelkezve rak rendet London utcáin, amolyan törvényen kívüli módon, aminek köszönhetően nem csak a rendőrség, de Sherlock Holmes figyelmét is felkelti. Olyannyira, hogy Sherlock – még olyan időkben is, amikor sorra bombarobbantásos terrorcselekmények rázzák meg London utcáit és vasútállomásait – már-már megszállottjává válik a báró kilétének felderítését illetően.

James Lovegrove könyve összességében nagyon is élvezhető darab. Cselekményleírásai sodró lendületűek, néha ha az az ember érzése, mintha egy akcióregényt olvasna, sőt néhol már túlzottan is szabadjára engedte a fantáziáját a szerző – ami biztosan megosztja majd az olvasókat.

Másrészről viszont – Sherlock Holmes minden intelligenciája ellenére – hiányzik belőle az a misztikum, ami valamennyire Sherlock-novella közül kizárólag csak Conan Doyle darabjaira volt jellemző.  Sherlock Holmes persze Sherlock Holmes maradt, a maga összes jól – és kevésbé – ismert tulajdonságával, de Watson, mintha ostobább lenne eddigi önmagánál, még Mycroft vagy éppen Lestrade csak egy-egy csipkelődő párbeszéd erejéig veszik ki a részüket a történetből. Watson és Holmes közt – bár feltűnően sokszor kerülnek szorult, sőt élet-halál helyzetbe – nincs meg az kémia, amelyet kitalálójuk olyan remekül lapra tudott venni, de még ezzel együtt is jól kiegészítik egymást.

A Lidércnyomás remekül épít az ipari forradalomra, a XIX. század technológiai bummjára, sőt Lovegrove néhol már a Transformerst idézően engedi szabadjára az írott látványvilágot, ez persze nagyobb bravúr lenne, ha a Lovegrove nem 1965-ben született volna. Igaz, a regényből lesüt, hogy ahogyan a történet főhőse, úgy maga a szerző is nagy rajongója lehetett Jules Verne munkásságának.

Sherlock Holmes ezúttal inkább csak sodortatja magát az eseményekkel és csak kevés esetben generálja ő maga őket, ráadásul ezúttal nem is hív minket akkora agytornára, mint azt megszokhattuk tőle, de még így is tartogat alapos meglepetéseket számunkra.

James Lovegrove: Sherlock Holmes – Lidércnyomás
Eredeti cím: The Stuff of Nightmares (2013)
Kiadó: Szukits, Megjelenés: 2015
Oldalszám:356
Kötés: Keménytáblás 
1890 őszén sorozatos bombatámadások rázzák meg Londont. Az újságok csak találgatnak: vajon kik tehették. Talán anarchisták, anti-monarchisták vagy ír forradalmárok voltak? Vannak azonban olyanok is, akik szeint sokkal sötétebb erők működnek a háttérben. Talán maga Moriarty professzor áll a rémtettek mögött? Ugyanekkor egy bizarr, páncélba öltözött alak bukkan fel az angol főváros háztetőin és sikátoraiban. Rendkívüli ügyességgel és gyorsasággal mozog, kifinomult fegyverzetéhez és páncélzatához hasonlót még senki sem látott. Cauchemar bárónak nevezi magát, és az éjszakát járva bűnözőkre vadászik. Sherlock Holmes szerint a báró jelenti a kulcsot a robbantásokhoz, de mi lehet a valódi célja a titokzatos férfinak? Úgy tűnik Holmes és hűséges társa, Dr. Watson talán életük egyik legizgalmasabb és legkülönlegesebb kalandja előtt állnak…