‘Kémek hídja’ kritika


Egy film az emberségről, és az igazságosságról. Steven Spielberg és Tom Hanks negyed közös filmje tavaly év végén érkezett meg hozzánk is.

kemek-hidja-tom-hanks-on-bridge-1024x576

Véleményem szerint egy közel hibátlan filmet kapunk, ahol a 142 perc fel sem tűnik. A történet 1957-ben kezdődik, amikor Brooklynban letartóztatják Rudolf Abelt (Mark Rylance), akit kémkedéssel vádolnak. Az üggyel James Donovant (Tom Hanks) keresik meg, aki eddig biztosítási ügyekkel foglalkozott. Donovan tisztában van vele, hogy az ő szerepvállalása inkább csak formalitás, ő elvállalja az ügyet, és komolyan veszi a feladatát, minden követ megmozgat, hogy felmentsék Abelt. Abelt azonban elítélik, ám hála Donovan erőfeszítéseinek, nem halálbüntetést kap.

Eközben Szovjetunióban lelövik Gary Powers (Austin Stowell) kémrepülőjét, és a pilóta fogságba kerül, akárcsak Frederic Pryor (Will Rogers), akit a berlini falnál egy incidenst követően szintén lecsuknak. A film hátrelévő részében láthatjuk, ahogy a szovjetek üzenetet küldenek Donovannek, fogolycserével kapcsolatban, azonban Donovan nem akárhogyan oldja meg a dolgot.

Ötletes, ahogy a 142 perc alatt Tom Hanks belecsempészi az alakításába a humort is, és annyira jól játssza a szerepet, hogy mindvégig uralja a figyelmünket. Illetve Mark Rylance sem véletlenül kapta meg azt az Oscar díjat, bár talán említésre méltó, hogy túl sokat nem játszik a filmben, de ahogyan játszik, és ahogyan megformálja a szerepét, szintén olyan, hogy nem tudjuk levenni róla a szemünket. Ilyen filmeket azt hiszem, még sokat eltudnánk nézegetni.

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet Tőle

Komment