Magyarországon ma már mindenki zenész akar lenni


Több mint 18 ezer új dal és 1392 új zeneszerző, dalszövegíró: ez a tavalyi év magyarországi termése az Artisjus statisztikái alapján. 2015-ben minden korábbinál több, 16 683 hazai szerző és jogutód részesült jogdíjkifizetésben, ez 25 százalékos növekedés 2014-hez képest.

Még a Shygys is visszatért
Még a Shygys is visszatért

“Az Artisjus legfontosabb feladata, hogy segítsen kialakítani egy olyan gondolkodásmódot, amelyben a szerzői jogdíj és a gazdasági érdek egymást segítő értékek, nem konkurensek” – mondta Madarász Iván, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület elnöke a szervezet szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Tóth Péter Benjamin stratégiai és kommunikációs igazgató beszámolt arról, hogy a tavaly regisztrált 18 348 új zenemű 14 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest; közülük minden negyedik popdal volt. 2015-ben 1377 szerző kapott legalább havi 50 ezer forint jogdíjat – 2014-ben még csak 1075 szerző volt ilyen kedvező helyzetben. Tavaly havi 1 millió feletti összeget 52-en, 500 ezer és 1 millió közöttit 80-an kaptak zeneműveik után. 100 ezer és 500 ezer forint közötti jogdíjat 656-an, 50 ezer és 100 ezer forint közöttit 589 szerző és jogutód kapott havonta. A legtöbbször elhangzó mű még mindig Máté Péter Elmegyek című száma.

Az új szerzők egyre fiatalabbak – az Artisjus tavaly először junior kategóriában díjazott két 30 év alatti szerzőt. Egyre magasabb a szerzők között a nők aránya, amely a 2005 előtti 4-5 százalékról ma már 15 százalék körülre emelkedett – arányuk a szövegíróknál magasabb, mint a zeneszerzőknél.

Mint elhangzott, az Artisjus saját felmérése és a ProArt zeneipari jelentése szerint a zenei alkotók jövedelmének egyharmada származik jogdíjból. Tóth Péter Benjamin kitért arra, hogy a jogdíjkifizetések tavalyi 25 százalékos növekedése részben a szabályozás változása miatt következett be: 2015-ben módosultak az azonosítatlan jogdíjak felosztására vonatkozó előírások.

“Az Artisjus korábban 5 évig tartotta rendelkezésre az olyan jogdíjakat, amelyeket pontos információ hiányában nem lehetett konkrét szerzőhöz kötni, ez az európai jogkezelési irányelvet követve 3 évre csökkent, így tavaly az egyesület kivételesen nem egy, hanem három évnyi függőben lévő jogdíjat osztott újra. Ebből az összegből minden olyan szerző arányosan részesült, aki az utóbbi években bármikor jogdíjat kapott az Artisjustól” – mondta Tóth Péter Benjamin.

Az egyesületnél regisztrált művek átlagos hossza 3 perc 54 másodperc. A dalcímekben leggyakrabban használt szavak között szerepel a dal, a szép, a love, a nyár és a zene. Műfaj szerint – akárcsak korábban – vezet a pop 23 százalékos aránnyal, ezt követi a rock és az elektro/dance (15-15 százalék), a klasszikus zene (10 százalék), az alternatív zene (9), a filmzene (7), a világzene (7), a hiphop (6) és a dzsessz (3 százalék).
A 2015-ben bejelentett zeneművek 41 százaléka instrumentális, 59 százaléka szöveges. A bejelentett dalok többsége (73 százaléka) magyar nyelvű, a tavalyi művek 25 százaléka angol szöveggel íródott. Egy regisztráló szerző átlagosan hét dalt írt és jelentett be 2015-ben, a dalok nagy többsége, 65 százaléka egyszerzős mű, minden ötödik dalt szerzőpáros jegyez.

Az Artisjus friss adatai szerint a 2014-ben bejelentett mintegy 16 ezer zeneműből egy év alatt 6877-nek (a művek mintegy 45 százalékának) már olyan elhangzása volt, amely több-kevesebb jogdíjat is hozott a szerzőknek.

Szinger András, az Artisjus főigazgatója egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta: a szerzői jogvédő iroda egyesület tavalyi bevétele mintegy 17 milliárd forint volt.

Tóth Péter Benjamin a hazai-külföldi jogdíjkifizetések arányáról szólva elmondta: a kifizetett jogdíjak 49 százaléka jutott el a hazai szerzőkhöz. Az élőzenében a pénzek 70 százaléka került magyar szerzőkhöz, a rádiós elhangzások után járó jogdíjak tekintetében az összes jogdíj 42 százaléka. Tóth Péter Benjamin utóbbi kapcsán emlékeztetett arra, hogy a törvény immár 35 százalékos minimális arányt ír elő a rádióban játszott magyar dalokra. A tévés elhangzások után a kifizetett jogdíjak 53 százaléka, az eladott hangfelvételek után 59 százalék jutott magyarokhoz – érdekesség, hogy az eladott hanghordozók drasztikusan csökkenő számán belül a magyarok aránya emelkedett.

“A magyar zenész legfontosabb bevételi forrása az élőzenék után járó gázsi, a második legfontosabb a szerzői jogi díj, ennek aránya ma már átlagosan 33 százalékos. Az élőzenés bevételek azonban nem pótolják a CD-eladások kiesését, és egyre inkább igaz, hogy egy zenésznek több lábon kell állnia” – jegyezte meg a stratégiai és kommunikációs igazgató. Mint mondta, egy dal rádiós lejátszási értéke a legnagyobb kereskedelmi rádióknál 2000 forint is lehet, a vidéki kis rádiók esetében azonban 1 forintról indul.

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet Tőle

Komment