Mert a nők igenis fantasztikusak! – Marie Curie a tudomány nagyasszonya

Tudomány, szerelem, botrányok és egy kivételesen ragyogó nő élete.

0 79
Eddig 579 alkalommal ítélték oda a Nobel-díjat, és csupán 49 alkalommal volt nő a díjazott. Azaz ez sem teljesen igaz, ugyanis van valaki aki kétszer is kiérdemelte az igen csak magas rangú elismerést. Marie Curie, lánykori nevén Maria Sklodowska a történelemben első, és ezidáig egyetlen, akit két különböző tudományágban is díjaztak (fizika, kémia).

Érdekesség, hogy 1903-ban Marie és Pierre Curie együtt kapta meg a fizikai Nobel-díjat és ha mindez nem lenne elég 1935-ben lányuk, Iréne Joliot-Curie kapott kémiai Nobel-díjat, ő is a férjével, Frédéric Joliot-val. Az egy családra jutó Nobel-díjasok száma a Curie família esetében rekordokat döntött. A sors furcsa fintora, hogy ennyi zseniális tehetség összpontosult egy helyen.

Pierre és Marie szerelme megismerkedésük első percétől szikrázott. A hasonló érdeklődés (mindketten érdeklődtek a mágnesesség iránt) és az egymás zsenialitásába vetett hitük valami elképesztő tudományos együttműködést szült köztük. Pierre rendíthetetlenül hitt feleségében, és végig támogatta őt tudományos munkája során. Marie helyzete koránt sem volt egyszerű, hiszen nőként helytállni egy alapvetően férfiak uralta terepen páratlan kitartást kívánt. A fizikai Nobel-díjig vezető úton sokan úgy könyvelték el mintha csupán férje asszisztenseként szolgált volna, holott ennek persze semmi köze nem volt a valósághoz. A rádium és a polónium felfedezése hatalmas siker volt ami gyakorlatilag teljesen felbolygatta, és örökre megváltoztatta a tudományos világot.

Marie 1906-ban balesetben elvesztette férjét. A nő élete örökre megváltozott, és hosszú ideig úgy tűnt, hogy ebből a traumából soha nem épül már fel. Madame Curie idővel újra a tudományos munkában keresett menedéket, és a megfeszített munka eredménye lett az újabb Nobel-díj. Férje halála után megörökölte a Sorbonne-on Pierre professzori beosztását, így ő lett az első nő aki ilyen beosztásban dolgozhatott.

“Újrakezdeni az életet. Mint Marie, aki elvesztette egyetlen szerelmét, és azt hitte, ezt sohasem heveri ki. A test olyan, mint a mészkő, a lélek, mint a hamu, szétporlad. Az emer azt hiszi, megőrül, ha nem éppen azon jár az esze, hogyan végezzen magával.
És mégis felépül. Nem tudni, hogyan, egy napon észreveszi, hogy már kevésbé hamuból és mészkőből van. De valahogy belenyugszik a létezésbe.”

Iréne Frain: Marie Curie szerelmei

Méltatlan módon azonban a közvélemény egy egészen más dolog miatt kezdett el érdeklődni az asszony után. Marie ugyanis viszonyt folytatott a család régi barátjával aki mellesleg jóval fiatalabb volt nála, feleség és gyerekek várták otthon. A Paul Langevin rajongásig szerette a nőt.

“Nagyon mély vonzalom van köztünk, amelynek a kifejlődéséhez csak kedvező életfeltételek kellettek. Olykor a múltban is voltak jelei, de csak akkor ébredtünk tudatára, amikor ott álltunk, szemben egymással, én a saját szép életemet gyászolva, amelyet megteremtettem magamnak, és amely egy ilyen tragédiában omlott össze, te azzal az érzéssel, hogy minden jó szándékod és erőfeszítésed ellenére is tévedés volt az családi élet, amelyet termékeny örömökbe oly gazdagnak szerettél volna.”

Iréne Frain: Marie Curie szerelmei

A korabeli sajtó a gúny, és a mocskolódó megjegyzések céltáblájává tette Madame Curie-t. Nem sokban különbözött a helyzet a napjainkban tapasztalható általános eljárástól, hiszen ami eltér az elfogadottól az csakis rossz lehet ugye? Becsületsértés, párbajok, és bírósági ügyek viharos kavalkádja jellemezte ezt az időszakot. Úgy tűnt, hogy a rémálomnak talán soha nem szakad már vége, és valóban rettentően nehéz időszak volt ez az asszony számára.

Marie semmiféle értelemben nem kímélte magát. Olyan anyagokkal dolgozott amiknek sugárzó hatása ugyan ismert volt, de élettani hatásainak negatív hozadékairól még semmit sem tudtak. Marie kezén rádium okozta égésnyomok voltak, valamint aplasztikus anémia is kimutatható volt nála. A sors fintora, hogy egyébként a sugárzás gyógyító hatását kutatta, és tulajdonképpen ebbe a munkába halt bele. Írásait, még szakácskönyvét is egy ólommal kibélelt dobozban tárolják veszélyes radioaktív sugárzásuk miatt. Csak védőruhában láthatóak a papírok. Elmondhatatlan amit neki és férjének köszönhetünk.

“És hogy mi a sugárzás, erről félelmesen szép példázatot hallottam Zsebők Zoltán barátomtól, a röntgenprofesszortól. Párisban járva két ízben is felkereste a Sceaux-i temetőben a Curie házaspár sírját. Már évtizedek óta fekszenek a nedves földben, sejtjeiket régen elbomlasztotta a halál. De a sok évtizedes munka közben a rádiumsugárzás végleg beépült csontjaikba, ma is ott van, és jelzi sírhelyüket. Ha senki nem lenne a temetőben, hogy megmutassa, merre van a sír: egy egyszerű Geiger–Müller-számláló élénkülő lüktetése odavezetné a látogatót. Az ionizáló sugárzás törvényei szerint 1580 esztendőnek kell eltelnie ahhoz, hogy a Curie házaspár sírjából érkező jelek erőssége felére csökkenjen.”

Illyés Gyula: Naplójegyzetek

 

A Typotex Kiadó jóvoltábol már olvashatjuk Marie Curie olvasmányos formában leírt életrajzát. A könyv Iréne Frain munkája és hála az írónőnek egy egészen új oldaláról ismerhetjük meg a tudományos világ egyik legkiválóbb nőalakját.

Iréne Frain: Marie ​Curie szerelmei

Fülszöveg:

„Tizennyolc ​hónapot töltöttem el fantasztikus tudósokkal, akik minden erőszak nélkül akadályozták meg, hogy áldozatául essenek a barbárságnak. Ugyanakkor részese lettem egy olyan tudományos thrillernek, amelyben Einsteinnel is találkozhattam. Én, aki nem vagyok tudós, felfedeztem, hogy ezek az emberek tele vannak heves szenvedéllyel. Amelyhez én is csatlakoztam, amikor egy vannes-i hotelszobában végre sikerült megfejtenem Marie Curie egyik titkosírását.” „Véletlenül botlottam a történetbe. Nem gondoltam, hogy ennyire erőteljes lesz. Amit ezzel a nővel tettek, az rettenetes, itt az ideje, hogy beszéljünk róla.” Iréne Frain

Marie Curie, a kétszeres Nobel-díjas tudós médialincselés áldozata lett. Az ok magánéleti: Pierre Curie halála után néhány évvel Marie, és Pierre volt tanítványa, Paul Langevin, egymásba szeret. A romantikus és izgalmas történetet bemutató regényes életrajz igazi politikai és médiathriller, az idegengyűlöletnek és a hétköznapi gyűlölködésnek is szomorú krónikája. Irène Frain nem spórolta meg a kutatást, hogy történelmileg is konzisztenssé tegye a történteket: elment a helyszínekre, végigtanulmányozta a rendőrségi és sajtóarchívumokat, sőt, Marie laboratóriumi jegyzőkönyv pontosságával vezetett háztartási naplója adta kezébe a vezérfonalat. A botránysajtó mai módszerei már akkor is működtek, paparazzókkal, követéssel és magánéleti titkok ellopásával együtt – még úgy is, hogy a hiteles orgánumok Marie Curie pártján álltak.

Forrás lokal.hu nlcafe.hu szakapolas.net