MIELŐTT ELMEGYEK filmkritika

Before I Fall (2017)

Tinifilmekre szükség van, olyan tinifilmekre meg pláne, amik komoly énformáló elemekkel vannak felruházva. Még felnőttként is belefuthatunk olyan tinifilmekbe, amelyek komoly hatással vannak ránk. A Lauren Oliver azonos című regénye alapján készült Ry Russo-Young (Hangok és viszonyok) rendezés azonban nagyon messze van ettől, sőt…

before_i_fall_still_1

Már alapvetően ott elhasal a dolog, hogy a facebook-generáció elkorcsosult, sablonos tömegkarakterei állnak a középpontban, akikkel vagy akivel nem, hogy nem lehet azonosulni, de egy szem szimpatikus vonása nincs, így semmilyen empátiát nem tudunk érezni a főhőssel. Ez persze a film előrehaladtával akár változhatna is, csakhogy pont ezt a jellemfejlődést sikerült kihagyni a filmből. A Mielőtt elmegyek lehetne egy coming of age történet, lehetne egy önismereti utazás, lehetne egy jó kis misztikus tinidráma és még sok minden, ha nem ilyen tipikus, egyszerű, sablonos és sekélyes történetben és egydimenziós karakterekben gondolkodtak volna.

Bár a könyvet sosem tartottam a kezemben, de azt feltételezem, hogy sikerült pont annak a lelkét kihagyni a történetből (ha tud valaki, kérem erősítsen vagy cáfoljon meg), mert ha a könyv is ennyire lélek nélküli, akkor felfogni nem tudom, hogy hogyan sikerült ekkora népszerűségre szert tennie. Persze nem kifejezetten én vagyok a célcsoport…

Before i Fall

A történet főhőse Samantha Kingston (Zoey Deutch), aki egy tipikus amerikai kis (kert-) városi család “filmekben tipikus” tinédzser gyermeke, aki a még három főből álló barátnői társaságával a suli királynői titulust lőtték be maguknak életcélként. Tudjátok: legmenőbb parkolóhely a suliparkolóban, legmenőbb hely a menzán, a nem menők kicikizése, na meg a legmenőbb srácok becserkészése. Na meg némi blowjob, ha hoz nekik valaki egy kis piát.

Samantha élete február 12-én áll a feje tetejére, amikor egy félresikerült házibuliból hazafelé tartva barátnőivel balesetet szenved, amelyben az általános vélekedés szerint életét veszti (ez mondjuk számomra nem derült ki, bár a cím is ezt sugallja), de a lényeg, hogy másnap az ágyában ébred és ismét február 12 van. Hamar kiderül, hogy kisebb körforgásba kerül és szintén az általános vélekedés szerint még hétszer újra éli a napot “mielőtt elmenne”, bár a filmben nekem sokkal többnek tűnt ez hét napnál…

before-i-fall-zoey-deutch-movie

Szóval Samantha szép lassan elfogadja azt, hogy újra meg újra ugyanazt a napot éli meg, de A holnap határa főhősével szemben nem világmegváltó tervei vannak, hanem ezt a szabadságot arra használja fel, hogy olyan dolgokat is megtegyen, amihez eddig nem igazán volt mersze: szüzesség elvesztése, őszinteség a barátaival és a szüleivel szemben, némi lázadás és persze idővel istenmódba teszi magát, hiszen mindig tudja előre, hogy mi fog történni.

A gondok ott jelentkeznek, amikor egy hirtelen ugrással eljutunk oda, hogy Samantha elkezdi felfedezni az ok-okozati összefüggéseket, a saját felelősségét az eseményekben és természetesen megpróbálja megakadályozni a körülötte történő, a tragédiához vezető momentumokat és persze jobbá tenni a körülötte lévők életét. Ha a hét napot vesszük alapul, akkor ez a karakterét tekintve annyira karakteridegen, hogy mát-már fájdalmas blődség a jellemfejlődése, ha a hét napot elhagyjuk, akkor meg Samantha rettenetesen ostoba karakter (akár csak a film összes többi szereplője), hiszen számtalan lehetősége lett volna “istenmódban” változtatni a ránézésre sem “eleve elrendeltetett” dolgokon.

elena-kampouris-in-before-i-fall-2017

Amikor promóztuk a filmet, akkor azt írtuk:

“A kedvelt időutazós sablon újabb feldolgozásában a fiatalkori jellemfejlődés dimenzióját láthatjuk majd kibontakozni, remélhetőleg intelligens, nem pedig unalmas vagy felületes megvalósításban”

Na mint fentebb is látszik, ebből pont utóbbit sikerült összehozni és a coming of age történetből a végére egy megváltás-szerű történetet sikerült összehozni, és ha A viskó esetében azt írtam, hogy “a film sokkal mélyebb és teljesebb is lehetett volna, de kissé a hatásvadászat irányába indult el”, akkor hatványozottan igaz ez a Mielőtt elmegyekre…

Szólj hozzá!

Hozzászólás

30%
Másfél óra az életemből

Mielőtt elmegyek (2017)

A Mielőtt elmegyek legnagyobb hibája, hogy pont azzal próbál meg kitűnni, amit a főhőséről le akar vetkőztetni. Csak felületeteken és külsőségekben gondolkodtak az elkészítésekor, a tartalmi mélység, a karakterekkel való azonosulhatóság nemhogy másodlagos lett, de fel sem merült a filmanyag összerakásakor.

  • Szerintem

Ez is érdekelhet Ettől a szerzőtől

Komment
Close