Minden, amit az INFERNO mozifilmről tudni akartál


Az Oscar-díjas Ron Howard filmje Dan Brown, A Da Vinci-kód szerzőjének legújabb bestsellere alapján készült. A történet főhőse ismét Robert Langdon szimbólumkutató, akit ezúttal is Tom Hanks alakít. A Harvard híres professzora most olyan bűnügy nyomába ered, amelynek szálai egészen a nagy Dantéig vezetnek.

Langdon egy nap olaszországi kórházban ébred, és fogalma sincs, hogy került oda. Sienna Brooks (Felicity Jones), a fiatal doktornő megpróbál segíteni neki, hogy visszanyerje emlékeit. Langdon és Brooks végül együtt futnak versenyt az idővel – ismeretlen üldözőik elől menekülve Európán át –, hogy megállítsanak egy nagyhatalmú és veszélyes őrültet. Ez a férfi ugyanis rá akar szabadítani a világra egy vírust, amely vesztét okozná az emberiség felének.

A PRODUKCIÓRÓL

A 2006-ban bemutatott nagy sikerű A Da Vinci-kód és a 2009-es Angyalok és démonok után Dan Brown Robert Langdon-sorozatának harmadik darabja, az Inferno is megfilmesítésre került. A könyv 2013-ban a felnőtt könyvek eladási listájának élén állt.

Az Inferno direktori székébe az előző két film rendezője, Ron Howard ült, a találékony, éles eszű Langdon professzor szerepében pedig ismét Tom Hankset láthatjuk. „Dan Brownnak valamit nagyon sikerült eltalálnia ezzel a franchise-zal – mondja a színész. – Mindenki szereti a jó rejtélyeket, pláne, ha lehetősége van rá, hogy maga fejtse meg őket. Ezek a filmek lehetőséget nyújtanak a nyomozásra a nézőnek, úgyszólván interaktívak.”

A címet Dante főművének, az Isteni színjátéknak az első színtere, a Pokol ihlette (a latin inferno kifejezés jelentése: pokol). És akárcsak a pokol felépítése Dante művében, éppoly többrétegű a pokol jelentése a filmben. A cselekmény előrehaladtával dr. Robert Langdon egyre mélyebbre jut a rettenetben, akár a túlvilágon vándorló Dante, aki a pokol egyre szűkülő bugyraiba kerül.

A professzor egy nap arra ébred, hogy elveszítette az emlékezetét. Lázálmok, különös látomások kísértik, erős fejfájás gyötri, ám a legkínzóbb, hogy fogalma sincsen, mi történt vele.

„Langdon valóban a pokolban érzi magát – magyarázza Hanks –, egyrészt, mert fejfájása kínzó fizikai gyötrelemmel jár, másrészt, mert a tudós képtelen elviselni a tudatlanság állapotát, és számára a lelki kín, amit e nem-tudás és bizonytalanság miatt érez, tán még a fizikai fájdalomnál is erősebb.”

„Ez a történet kétségtelenül Robert Langdon pokláról szól – teszi hozzá a regény írója, Dan Brown. – Az elején egy kórházban ébred, részleges amnéziában, ahol nem tudja, mi okból, az életére törnek. A holmija közt talált bizarr vallási relikvia az egyetlen nyom, amelynek segítségével talán kiderítheti, ki és miért akarja megölni. Mire lemegy a nap – mondja Brown –, Langdonnak rá kell jönnie, hogy nemcsak az ő személyes biztonsága forog kockán: a bolygó valamennyi lakója veszélybe került.”

1234527 - INFERNO

Az Inferno a széria eddigi leginkább stilizált látványvilágú darabja, teli álombéli jelenetekkel és misztikus képsorokkal, melyekkel a Langdon fejében zajló eseményeket ismerjük meg, és amelyekhez hasonlókat nem láttunk a korábbi filmekben. Ez volt az a lehetőség, ami miatt Ron Howard úgy döntött, hogy a harmadik adaptációt is elkészíti. A rendező, aki három évtizede tartó pályája során mintegy két tucat filmet vezényelt le direktorként, az Angyalok és démonok előtt sosem vállalt folytatást. „Soha nem akartam ilyesmit csinálni, mert az új feladatok kipróbálása érdekel – mondja Howard. – Szerintem az önismétlés nem túl izgalmas elfoglaltság. Dan írásai esetében azonban, noha a központi figura ugyanaz, minden történet nagymértékben különbözik, és merőben új filmes megközelítés kipróbálását teszi lehetővé számomra. Az Angyalok és démonok volt a legelső eset – folytatja a rendező –, hogy visszatértem egy karakterhez és megrendeztem egy történet folytatását. Az Inferno a második ilyen alkalom. Ahogy az Angyalok és démonok teljesen más tempójú és ritmusú rendezői felfogást igényelt, mint A Da Vinci-kód, az Infernóra is úgy kellett tekintenem, mintha nem lett volna előzménye. Az egyetlen, amiben támaszkodtam az előző két filmre, a főszereplő személyisége volt. Az Inferno eredeti rejtélyekkel átszőtt, lélegzetelállító thriller lett, ami nem hasonlítható a széria előző darabjaihoz.”

Az egyetlen kézzelfogható nyom, amely Langdon rendelkezésére áll, az Isteni színjátékhoz vezet. „Langdon hallucinációit – mondja Howard – egy őrült biokémikus idézi elő, aki történetesen Dante megszállottja.”

Én az Árny vagyok.

A kínok városán át, menekülök.

Az örök gyötrelmen át, felszárnyalok.

(Dan Brown: Inferno, ford. Bori Erzsébet)

„A pokolról alkotott modern felfogásunk Dantétól ered – mondja Brian Grazer producer. – Dante pokolvíziójában a bűnös lelkek vétkeik súlya szerint szenvednek a pokol különböző köreiben. Ez az alapja Langdon nyomozásának. Elbeszélő költeményében Dante részletesen ábrázolta, Inferno című képén pedig a festő Botticelli a szemünk elé tárta ezt a poklot. Most Robert Langdonon a sor, hogy megakadályozza elszabadulását Földünkön. Elejét kell vennie, hogy a halálos vírus elterjedjen a bolygón.”

Brown regényei mindig hatalmas visszhangot keltenek, és ennek egyik oka az, hogy krimijei alapjául mindig a valódi történelem egy valódi rejtélyét teszi meg, amelyre aztán egy modern, lüktető tempójú, izgalmasan aktuális eseménysort épít fel. Az Inferno alapját Dante Pokla képezi. A XIV. században élt itáliai költő műve a világirodalom egyik legnagyobb hatású alkotása. Szerzője a lélek Isten felé vezető útját igyekezett megragadni benne. Ennek az utazásnak az első lépése Dante szerint, amikor az ember elutasítja a bűnt. Mesterművében a költő Vergilius társaságában végigjárja a poklot, a purgatóriumot és a mennyországot. A poklot kilenc egyre szűkülő kör alkotja, mindegyikben különböző vétkek miatt szenvednek az elkárhozott lelkek. Ki-ki aszerint bűnhődik, amiben vétkezett. A jövendőmondók feje megfordult nyakukon, arcuk hátulra került, így nem látják azt, ami előttük van és ami felé menetelnek. A hitszegő, ragacsos kezű urak szurokkal teli üstökben főnek. A legnagyobb büntetés a három legnagyobb bűnösnek jár: Cassiusnak, Brutusnak és Iskarióti Júdásnak. Őket Lucifer, avagy a Sátán marcangolja három fejével az idők végtelenjéig.

Brown számára hatalmas kihívást jelentett, hogy kihozzon valami újat egy olyan zseniális műből, amely 800 éve nyújt ihletet olvasóinak, és megtalálja benne azokat az elemeket, amelyek egy Robert Langdon-thriller központi témájául szolgálhatnak. Brown elképzelte, milyen is lenne a modern, 21. század pokla. Két ötlete volt, melyek egymást támogatták: az egyik szerint egy túlnépesedett világban emberek milliárdjai nem találnak maguknak elegendő táplálékot, a másik szerint betegség szabadul a bolygóra, amelyben az emberiség fele elpusztul. Brown olyan a földi poklot teremtett, amelyben Dante költői igazságszolgáltatása érvényesül: egy gonosztevő úgy akarja megbüntetni a túlnépesedett emberiséget, hogy rászabadít a világra egy milliárdok elpusztítására alkalmas halálos betegséget.

„Adott egy megszállott elme, aki igazságtevőnek kiáltja ki magát – mondja Dan Brown. – Látva, hogy a Föld népessége az elmúlt nyolcvan esztendőben a háromszorosára nőtt, elhatározza, hogy maga veszi kezébe a dolgok irányítását, és oldja meg a problémát.”

Tom Hanksnek nem voltak kétségei afelől, magára akarja-e ismét ölteni a Harvard szimbólumkutatójának szerepét. Howard szerint ez a szerep olyan, mintha egyenesen Hanksre szabták volna. „Az emberek szeretik Tomot Robert Langdonként – mondja nevetve Howard –, ők ketten ugyanis, mondhatni egy és ugyanaz a személy. Mindketten kíváncsi természetűek, akik, ha rejtélyjel találják szembe magukat, rávetik magukat, mint kutya a csontra. És fantasztikus érzékük van hozzá, hogy meg is oldják. Arról nem is beszélve, hogy Tom minden kétséget kizáróan generációnk egyik legnagyszerűbb színésze.”

Dan Brown története megint csak országhatárokon ível át, változatos helyszíneken játszódik, ami lehetővé tette az alkotók számára, hogy különféle nemzetiségű színészgárdát választhassanak Hanks köré: Sienna Brooksot a brit Felicity Jones alakítja; Christoph Bouchardot a francia Omar Sy; Harry Simset az indiai Irrfan Khan; Dr. Elizabeth Sinskey-t pedig a dán színésznő, SidseBabett Knudsen. Bertrand Zobrist, a biomérnök szerepében az amerikai Ben Fostert láthatjuk.

Keressetek, és találtok!

(Lukács evangéliuma, 11, 9)

A film központi figurája természetesen Robert Langdon, akit Tom Hanks alakít. A színész szerint az Inferno története eleve a professzor személyiségére épül. „A történet elején azt látjuk, hogy ez az ember – mondja Hanks –, aki általában mindent tud az ősi szimbólumokról, a művészetről, a vallásról és a történelemről, járatos az építészetben, a geológiában és a politikában, most azt sem tudja, hol van, és hogy került oda. Látjuk őt Velencében, Firenzében és Isztambulban – olyan városokban, melyeket elméletileg a legutolsó sikátorukig ismer –, ám képtelen tájékozódni bennük. Hová lettek az emlékei? Mi okozta amnéziáját? És legfőképpen – teszi hozzá a színész –, miként került jelenlegi helyzetébe?”

inferno_yt_1280x720_1

A mindenség elméletében Steven Hawking felesége szerepében nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölt színésznő, Felicity Jones alakítja dr. Sienna Brooksot, aki Langdon társául szegődik a nyomozásban, illetve menekülésben. „Sienna fiatal orvosnő, megrögzött környezetvédő, tele meggyőződéssel és magabiztossággal – mondja Jones. – Legalábbis ránézésre. Ám a felszín alól az események és az egyre idegőrlőbb rejtélyek hatására előkerülnek félelmei és bizonytalanságai, s kiderül, hogy Sienna nem is tudja olyan pontosan, kiben bízhat.”

A Christoph Bouchard ügynököt alakító francia színész, az Életrevalók főszereplőjeként híressé vált Omar Sy szerint az Inferno legnagyobb erényei a produkció nemzetközi voltából fakadnak. „Angolok, amerikaiak, dánok, franciák, indiaiak, magyarok, olaszok, svájciak dolgoztak egyetlen célért, mozdultak egy irányba és fektették energiáikat ugyanabba a projektbe – mondja Sy. – Ez csodás élményt jelentett, és boldog vagyok, hogy részt vehettem benne.”

Sy számára, aki nemzetközi szinten elsősorban vígjátéki szerepeiről ismert, a szerep lehetőséget kínált arra, hogy új oldaláról mutatkozzon meg a nagyvilág előtt. „Ron egy keményfiú szerepét osztotta rám, én pedig már rég vágytam egy ilyen karakterre. Nem volt nehéz eljátszanom a fickót, csak le kellett törölnöm a vigyort a képemről!” – mondja a mosolygósságáról ismert színész.

A filmbéli eseményeket irányító Bertrand Zobrist meglehetősen összetett figuráját Ben Foster kelti életre. „Zobrist egy milliárdos biomérnök, akinek rögeszméje, hogy a világ túlnépesedett, ezért kifejleszt egy gyilkos vírust, és rá akarja szabadítani az emberiségre – magyarázza Foster. – Modern kori provokátor, aki meg van győződve róla, hogy a jó ügyért cselekszik, és a bolygó javát szolgálja.

Ron egy dolgot kért tőlem, de azt határozottan: azt akarta, hogy keltsek kétséget a nézőben, vajon valóban jó szándék vezérli-e a figurát – teszi hozzá Foster. – Azt akarta, hogy a nézők azzal a dilemmával menjenek ki a nézőtérről, vajon a film fő antagonistája gonosz volt-e egyáltalán.”

Zobrist alakjában valóban az a legérdekesebb, hogy noha eszközei természetesen megengedhetetlenek, az érvelése szinte (de csak szinte!) meggyőző. Azokhoz a dialógusokhoz, amelyekben Zorbist elmagyarázza, miért van szüksége a világnak az általa kifejlesztett vírusra, Ron és David Koepp forgatókönyvíró valóságos statisztikákat használt fel.

Irrfan Khan, az indiai filmsztár alakítja Harry Sims, a Konzorcium prépostjának szerepét. „Eredetileg Sims vezeti a Zorbist érdekeltségeit felügyelő konzorciumot – mondja Khan. – Zobrist az egyik ügyfelük, de miután az Egészségügyi Világszövetség (WHO) felhívja rá a figyelmüket, hogy a férfi egy az emberiség felének elpusztítására alkalmas víruson dolgozik, a figurám küldetése az lesz, hogy megfékezze Zobristot, és megakadályozza, hogy őrült tervét véghezvigye.”

SidseBabett Knudsen játssza a WHO munkatársát, dr. Elizabeth Sinskeyt, akit a szervezet azért küld Zorbist nyomába, hogy megakadályozza a vírus terjesztését. „Sinskey titokzatos egy nő – mondja Knudsen –, nehéz eldönteni, kinek az oldalán áll. Ez izgalmas perspektívát jelentett a megformálásában. Az egyik fő dolog, amit az Infernóban szeretek, hogy senkiről sem tudhatjuk száz százalékos biztonsággal, melyik oldalon áll is valójában.”

FORGATÁSI HELYSZÍNEK

A thriller jeleneteinek 70%-a olyan történelmi múltú, gyönyörű városokban forgott, mint Velence, Firenze, Budapest és Isztambul.

Velence

A forgatás az olasz városban, a Szent Márk téren kezdődött, ahol Langdon professzor és Sienna doktornő a nyomokat követve eljutnak a Dózse-palotába.

A Szent Márk tér, avagy a Piazza San Marco Velence szíve és jelképe, vagy ahogy Napoleon nevezte: Európa szalonja. Egyik végében a bámulatos szépségű Szent Márk katedrális; bejáratával szemben, a tér közepén a harangtorony, a Campanile; körben pedig elegáns, oszlopos árkádsor található, híres kávézókkal. A székesegyház mellett, a vízparton áll a világ egyik legismertebb műemléke, a gótikus stílusú Dózse-palota, az egykori Velencei Köztársaság fejének, a dózsénak a palotája, amely 1923 óta múzeumként üzemel.

Firenze

Hatalmas hajszának lehetünk szemtanúi Firenzében. Langdon és Sienna a reneszánsz Pitti-palotából egy titkos ajtón át a Boboli-kertbe menekül. Végigfutnak a Pitti-palotát és a Palazzo Vecchiót összekötő Vasari-folyósón, valamint az Uffzi képtáron. Miután nem sikerül őket elkapniuk, Sinskey és Bouchard a palotaudvaron találkoznak.

A Pitti-palota a 15. században épült, majd I. Cosimo, a firenzei herceg és családja, a Mediciek lakhelye lett. A palota mögötti Boboli-kert, melyet eredetileg a herceg feleségének építettek, az olasz típusú díszkertek egyik legszebb példája. A kertben rengeteg antik és reneszánsz márványszobor, óriási szökőkút, valamint mesterséges barlang látható, egyfajta szabadtéri múzeumként szolgál.

A Firenze történelmi központjában álló Palazzo Vecchio ma városháza és múzeum. Falai közt négy napon át tartott az Inferno forgatása.

A firenzei jelenetekben feltűnik továbbá a Dóm téren (Piazza del Duomo) álló Szent János Keresztelőkápolna, a város egyik legöregebb, közel ezer éves, nyolcszögletű márványépülete is.

Budapest

A film jeleneteinek nagy része Budapest utcáin, illetve stúdióiban forgott. A külső helyszínek és az épületbelsők sokszor más európai városok színtereinek „dublőreként” szolgáltak.

Azt a jelenetet például, amelyben Langdon és Sienna a firenzei Palazzo Vecchióban felfedezik Dante halotti maszkjának eltűnését, valójában a budapesti Néprajzi Múzeumban vették fel. Itt vetítik le a döbbent Langdonnak és Siennának a biztonsági kamerák által rögzített gyanús felvételeket is.

A parlamenttel szemközt álló magyar Néprajzi Múzeum Európa legnagyobb és legjelentősebb múzeumainak egyike. Gyűjteményében a magyar és a nemzetközi kultúra tárgyi emlékei közül több mint 200 ezer néprajzi relikviát, egyedülálló történelmi fényképet, kéziratot, népzenei és filmfelvételt őriz.

A jelenetet, a melyben Langdon és Sienna bemenekülnek a Szent Márk katedrális föld alatti kápolnájába, valójában nem Velencében, hanem Óbudán, a Kiscelli Múzeumban vették fel.

A dombra épült XVIII. századi barokk épületegyüttes egykor kolostor és templom volt. A trinitáriusok lakhelyét később kaszárnyaként és kórházként használták, majd 1910-ben a bécsi műgyűjtő és bútorgyáros Schmidt Miska vásárolta meg, aki halála előtt Buda lakóira hagyta, azzal a feltétellel, hogy a város múzeumot és közparkot létesítsen belőle. Noha a II. világháborúban a Kiscelli Múzeum jelentős károkat szenvedett, Schmidt Miska végrendeletének értelmében a mai napig múzeumként és művészeti galériaként működik.

A Langdon vízióiban látott rémületes jelenetek hátteréül a festő szépségű Andrássy út és a Magyar Állami Operaház szolgált. Az Ybl Miklós tervezte Operaház először 1884-ben nyitotta meg kapuit.

A neoreneszánsz stílusú, barokk elemeket is viselő épület gazdagon díszített belső terei neves magyar művészek munkái. Termeinek lélegzetelállító szépsége és kitűnő akusztikája miatt a világ legkiválóbb operaházai közt tartják számon.

A Harvard Egyetemet a Magyar Nemzeti Múzeum „képviseli” a filmben. Ez Magyarország legrégebbi múzeuma. Jelenlegi formáját 1837 és 1847 nyerte el. A Pollack Mihály tervezte klasszicista épület 200 éve ad otthont a magyar történelem múzeumának. Jelentős szerepet játszott az 1848-as forradalomban, és a mai napig a magyar nemzeti identitás jelképének számít.

Isztambul

A stáb egy része Törökországba is eljutott, egy hétvégi munka erejéig. Itt azokat a jeleneteket vették fel, amelyekben Langdon, Sinskey és Sims megérkezik a lenyűgöző Hagia Szophiába.

A Hagia Szophia egykor ortodox bazilika, később mecset volt, ma múzeum. A Keletrómai Birodalom császára, Iusztinianosz építtette a Kr. u. VI. században. A világ egyetlen olyan épülete, amely három vallást is szolgált: a pogány, az ortodox keresztény és a szunnita iszlám vallást.

Egykori hatalmas föld alatti víztározóiban a történészek szerint akár egy hajó is elférhetett. Ezeknek a ciszternáknak a filmbéli mását az alkotók egy budapesti stúdióban építették meg.

Gyakran tehát egy másik város, például Budapest alakította Firenzét az Inferno különböző jeleneteiben. Mivel a magyar főváros jóval magasabb szélességi körön fekszik, mint Firenze, utómunkákkal kellett alakítani az utcai felvételek fényhatásain a toszkán hangulat eléréséhez.

De nem ez volt az egyetlen olyan dolog, amiben Peter Wenham látványtervező „csaláshoz” folyamodott. Dante halotti maszkjának másolata például a Palazzo Vecchio helyet a magyar Néprajzi Múzeumban lett „kiállítva”. „Lehetetlen lett volna forgatnunk a firenzei múzeumban – mondja Wenham –, ahol a valódi maszk ráadásul egy fából készült kis vitrinben látható, vörös selyem háttérrel. A budapesti múzeum hatalmas tereivel és széles folyosóival egyértelműen fotogénebb volt.” Budapest belvárosa viszont – jellemzően klasszicista épületeivel – nem igazán volt alkalmas Firenze megjelenítéséhez. „Budapest építészetileg rendkívül változatos ugyan – véli a látványtervező –, de egyvalamit hiába kerestünk az utcákon: olasz stílusú házakat.” Wenham és csapata ezért sokszor úgymond felöltöztette a házakat. „Különféle habokat, latexet és egyéb burkolatot használtunk a márványhomlokzatok átalakítására. Mintha új bőrt kaptak volna az épületek.”

Budapest sok velencei helyszínt is pótolt, és díszletet adott Langdon professzor pokoli vízióihoz is.

Wenham különösen az alvilági szekvenciák elkészítését élvezte. „Utcákat látunk, emberekkel – mondja a látványtervező. – Világos, hogy ez nem Európa. De nem is Amerika. Valami nem stimmel… Azt szerettük volna, hogy első blikkre minden normálisnak tűnjön, de amikor a néző odafigyel a részletekre, végigfusson a hátán a hideg. Minden autó fekete. Az útépítő munkások kezében – akárcsak Botticelli képén – lándzsa van. Látszólag minden normális, de ahogy Langdon egyre jobban összezavarodik, és mélyebb meg mélyebb bugyrokba merül alá, az ember egyre bizarrabb részleteket fedez fel a képen.”

ÉRDEKESSÉGEK

  • Zobrist halálos vírusa, az Inferno valójában a következő recept alapján készült: 40% víz, 30% étolaj és 30% ketchup.
  • Ron Howard a neves filozófus-jövőkutatóhoz, Jason Silverhez fordult tanácsért Zobrist szívszorító YouTube-videójának elkészítésekor, amelyben az őrült tudós figyelmezteti az emberiséget a túlnépesedés halálos veszélyeire.
  • A kellékesek a biztonság kedvéért 15 példányt készítettek Dante halotti maszkjából a forgatáshoz, nehogy keresgélni kelljen az ereklyét.
  • A firenzei forgatás során a film készítői adománnyal támogatták a Dante halotti maszkját is kiállító Palazzo Vecchio (Régi Palota) restaurálását.
  • A jelenethez, amelyben Vayentha átzuhan az Ötszázak termének mennyezetén, a speciális effektekért felelős csapat vörös szilikonból készített „vérrel” teli medencét, hogy megóvják a műemlék padlóját.
  • Feltűnik a filmben Dario Nardella, Firenze polgármestere is: az egyik jelenet hátterében „hivatalnokként” sétál végig a színen.
  • Langdon és Sienna a híres olasz divatház, a Salvatore Ferragamo ruháit viseli.
  • Firenzében a polgármester átnyújtotta Ron Howardnak a Város Kulcsát. Hajdan az európai városok ezzel a gesztussal fogadták a szívesen látott, becses vendéget. Noha városkapu, melynek zárjába kulcsa illene, már nem létezik, a rendező így is örült a roppant megtiszteltetésnek.
  • A jelenethez, amelyben drón üldözi Langdont és Siennát a Boboli-kerten át, az operatőrök csapata két drónt is használtak: egyet a színészek követésére, és egyet magának az akciónak a rögzítésére.
  • Mielőtt Ana Ularu magára öltötte volna Vayentha szerepét, sosem vezetett motort… de a forgatás végére úgy belejött, hogy jelenleg a jogosítvány megszerzésére készül!
  • Langdon pokolvízióihoz mintegy 9000 liter cukoralapú művért kellett beszerezni.

inferno_1000x1443_3

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet Tőle

Komment