Nagyobb eséllyel szállunk Holdra, minthogy a TERROR legénysége átkeljen az északnyugati átjárón

Az AMC által rendezett budapesti sajtóeseményen és vetítésen többek közt az is kiderült, hogy többször jártunk a Holdon, mint ahány sikeres átkelés történt a jégmezőkkel borított átjáróban.

Fotó: Földesi Árpád
0 1 715

Nem véletlen, hogy a napokban az utcákon, a bevásárlóközpontokban, az interneten vagy éppen a könyvespolcokról a Terror már-már hipnotizáló marketinganyagai fagyasztják belénk a pillanatot. A Terror ugyanis napokon belül végképp ránktelepszik.

Dan Simmons fikcióval kiszínezett igaz történeten alapuló könyvét ugyanis többek közt Ridley Scott produceri felügyelete mellett Magyarországon adaptálta sorozattá az AMC, ami nem kis dolog, tekintve, hogy a csatorna eddig olyan sorozatokkal ajándékozta meg a nagyközönséget, mint a Mad Men, a Breaking Bad, a Better Call Saul, a The Walking Dead, a Fear The Walking Dead vagy éppen a kevesebb figyelmet kapó, de annál nagyszerűbb Halt and Catch Fire, amit a tavalyi év 3. legjobb sorozatának választottunk.

Az, hogy egy akkora szuperprodukció (márpedig az első részt látva sem a pénzt, sem a munkát nem sajnálták ki belőle), mint a The Terror hazánkban foroghatott, azért is nagy szó, mert az AMC csupán 2014 vége óta van jelen Magyarországon. Persze ahogyan az a sajtóeseményen is elhangzott, az AMC az elsők közt ismerte fel, hogy Hollywood egysíkú lett és biztosított teret olyan tehetségeknek, akik egészen más szemszögből közelítették meg a történetmesélés fogalmát. Az AMC Magyarországon is igyekezett más lenni mint a többiek, négy éve például a saját tapasztalataimat kellett megosztanom arról, hgy hogyan látom a sorozatozást, illetve a hazai sorozatfogyasztói szokásokat, ez pedig higyjétek el, egyáltalán nem egy megszokott dolog, a hazai tévétársaságok és a bloggerek közt. Na de.

Ahogy azt Málnay B. Levente (az AMC közép- és észak-európai vezetője) is kiemelte, sikerült meggyőzni az AMC vezetőit, hogy itt Magyarországon is igencsak tehetséges tévések dolgoznak, ráadásul a budapesti Brody Studiosban hármuk jelen is volt, így remek háttérinfókkal gazdagodtunk a sorozat előkészületeit és forgatását és utómunkálatait illetően.

Többek közt meghívták Antal Gábor történészt, aki óriási beleéléssel mesélt a Terror és az Erebus nevű hajó 1845-ös expedíciójáról, Sir John Franklinről és az ominózus északnyugati átjáró fontosságáról, amely az Atlanti- és a Csendes-óceánt köti össze és amely járhatósága jelentősen lecsökkentette volna a szállítási költségeket a távol-keleti piacokkal üzletelő amerikai és brit kereskedők számára. A volna azonban azóta is “volna”, hiszen ahogy azt Gábor is kiemelte, “Több sikeres Holdraszállásunk van, mint ahányszor sikerült átvágni az északnyugati átjárón”.

Antal Gábor történész (Fotó: Földházi Árpád)

A Terror és az Erebus nevű hajók teljes legénysége odaveszett a Franklin-expedíció során, bár pontosan azóta sem tudni mi történt velük. Nem véletlen hát, hogy Dan Simmons nem kevés fikcióval színezte ki a történetet, s bár a hajókat a könyve megjelenése (2007) után megtalálták (az Erebust 2014-ben, a Terrort 2016-ban), a restaurálásuk még mindig tart, vagyis máig nem tudhatjuk pontosan mi történt a két hajóval és annak legénységével. Az eddigi vizsgálatok eredményei szerint a hideg és az éhség mellett skorbut, tüdőgyulladás, tuberkulózis és ólommérgezés vezetett a legénység pusztulásához, ráadásul az egyes csontokon talált vágásnyomok kannibalizmusra utalnak, ami már önmagában több mint érdekes és hátborzongató alapanyagot kínál, és akkor még nem is említettük azt a “szörnyeteget”, ami előszeretettel tizedeli meg a legénység tagjait. Csoda-e hát, ha még Stephen King is csak áradozni tudott Dan Simmons 720 oldalas regényéről, amely egyébként a napokban az Agave Kiadó gondozásában is megjelent.

És most képzeljük el, hogy mindebből Magyarországon forgattak sorozatot? Ugye, hogy a “hogyan?” a legelső szó, ami az ember eszébe jut. Na az első részt megtekintése után, még maguk a produkciós szakemberek is csak ámulni tudtak a végeredményen.

Gulyás Buda (second unit) operatőr például elárulta, hogy a forgatás során maximum a büfében láttak vízet. A hajót bár valóban megépítették, azok a szárazföldön mozogtak, a négy különböző stúdióban felvett jeleneteket pedig utólag vágták végül össze azzá, amit a képernyőn láttunk, és akkor erre jöttek még rá a különböző vizuális utómunkák. A sorozat egy részét a Margitszigeten forgatták, de a forgatás nagy része a pomázi Stern stúdióban zajlott. Itt volt a fent említett négy stúdió létrehozva: az egyikben volt felépítve a Buda által csak mérnöki csodaként emlegett hajó (az Erebus és a Terror valójában ugyanaz a hajó), amelyet előre és hátra is mozgatni, sőt még dönteni is lehetett; a másikban a hajók belső része; a harmadikban egy, egy hangárban 60 méteres jégmezőt alakítottak ki ipari sóból (amivel szintén meggyűlt a bajuk a forgatás során, ugyanis a só mart), a negyedik stúdióban pedig árbocokat és köteleket állítottak fel.

A forgatási viszontagságokat illetően például megtudtuk, hogy volt olyan, hogy Buda 6 órát töltött kettesben Ian Hart színésszel egy árbócon (egyetlen jelenet miatt), na meg azt is, hogy annak ellenére, hogy néha szükség volt némi párakilélegző utómunkára, volt, hogy mínusz 17 fokos hideg volt abban a hangárban, ahol forgattak, csak hogy még hitelesebben tudják ábrázolni a sarkvidéki körülményeket.

Pohárnok Iván, Gulyás Buda és Simkó Dóra ris megosztották a tapasztalataikat. (Fotó: Földesi Árpád)

Ha már utómunka, akkor mindenképpen említsük meg az előkészületeket is, itt volt ugyanis Pohárnok Iván maszkmester is, aki a csapatával több mint fél éven át dolgozott a látványon és a Brodyban bemutott képeket elnézve, kijelenthetjük, hogy világszínvonalú munkát végeztek, a szétloccsant agyú jegesmedvékkel, a félbevágott emberekkel, vagy éppen egy jó adag emberi belsőséggel, hogy az egyéb véres nyalánkságokat ne is említsük…

Simkó Dóra (a second unit scriptese) arról mesélt, hogy mennyire nem volt egyszerű az egész legénységet, vagyis ennyi karaktert lekövetni, hiszen hihetetlen részletgazdagsággal ügyeltek arra, hogy a következő tömegjelenetben (lesz belőle sok!) is pont úgy álljon egy-egy szereplő haja vagy éppen gallérja, mint az előzőben – vagyis, hogy meglegyen a folyamatosság és elkerüljék a bakikat -, ami tekintve, hogy egy 120 fős legénységről beszélünk,elképzelni sem tudjuk mekkora odafigyelést igényelt.

A végeredményre egyáltalán nem panaszkodhatunk, ugyanis az első rész atmoszférája szinte azonnal berántja az embert, még úgy is, hogy jól láthatóan a figurák sakk jégtáblára helyezésén volt a hangsúly, de még így is belefért az első 45 percbe jónéhány válogatott haláleset és vérfagyasztó pillanat.

Ráadásul a sorozat március 27-én hajnalban magyar felirattal, szinkronosan pedig 29-én este duplarésszel indul majd az AMC-n, vagyis ennél is többet láthatunk és élhetünk át a Terrorból.