Filmsor - Mozifilmek, tévésorozatok, média

Napjaink számára ez a Vissza a jövőbe – Ready Player One filmkritika

Ready Player One (2018)

Steven Spielberg húsvéti nyuszis gúnyát húzott, és nem semmi meglepetést rejtett el a bennünk élő kisgyerek számára.

0

Az, aki gyermekként megszereti a popkultúra jelenségeit és különböző alakjait, jó eséllyel felnőtt fejjel is, talán titkolva néha, de ugyanúgy fog rajongani értük. Nap, mint nap felnőtt, szőrös, piaszagú és táskás szemű férfiak tucatjai képzelik el, hogy milyen lenne belépni a Jurassic Parkba, fénykardot fogva szembeszállni a Birodalommal vagy egyszerűen csak lepacsizni Batmannel. Ha nem is a szó legszorosabb értelmében, de Steven Spielberg most lehetőséget biztosít minderre.

 

Wade Watts (Tye Sheridan) azért kapta ezt a nevet, mert édesapja szerint úgy cseng, mintha egy szuperhős civil alteregójához tartozna. Mintha csak a szülői eredetű determinizmusnak próbálna eleget tenni, a tizennyolc éves fiú rendszerint visszatér az Oasis-be, a 2045-ös év legnépszerűbb helyére. A lenyűgöző és hatalmas világ azonban nem a valóság síkján, hanem a virtuális térben létezik, játékosok tömegeinek adva otthont. Miközben a valóság gettókban nyomorogva haldoklik, a fényűző digitális kihívások nyújtják az egyetlen lehetséges menekülési útvonalat. Az Oasis alkotója, James Halliday (Mark Rylance) halála előtt elrejtett egy húsvéti tojást valahol a játéktérben. Az, aki megtalálja, örökli a fantasztikus virtuális birodalmat és Halliday összes részvényét. Öt év telt el a kihívás közzététele óta, de azóta senki sem került közelebb a célhoz. Wade-re és társaira vár a feladat, hogy a lehetetlennek tetsző próbákat legyűrve megszerezzék a győzelmet a játékosvilágot szolgasorba taszítani vágyó óriáscég, az IOI előtt.

“Meghekkelte a szívedet, hogy bejusson az agyadba.”

Igen, elkapott, magával ragadott és többé soha el nem engedett. De megengedtük neki, mert a Ready Player One az a film, amire 2018-ban szükségünk volt. Steven Spielberg alkotása, amelyet a mester Ernest Cline, az eredeti regény szerzőjének írói segítségével adaptált, popkult templomot épít a virtuális térben. A ’80-as években a Vissza a jövőbe volt az a film, vagy legalábbis az egyik olyan film, ami lenyűgöző hangulatával és sodrásával, na meg pazar történetével megtanította a világot széles körben is a populáris kultúra nyelvén beszélni. Most pedig a Ready Player One vállalkozik a feladatra, hogy az elmúlt durván négy évtized hömpölygő mozis, képregényes és videojátékos élményeinek káoszában rendet tegyen, és egységbe foglalva kinyilatkoztasson mindent, ami miatt a mai napig rajongástól könnyes szemmel nézünk egy T-Rex, Godzilla vagy King Kong figurára.

Igen, bizonyos szempontból a létező összes fikció arra szolgál, hogy a közönség tagjai elmenekülhessenek hosszabb-rövidebb időszakokra a valóság gondjaitól. Alapvetésében a Ready Player One is olyan jövőképet, egyértelműen disztópiának tűnő társadalmi berendezkedést vázol fel, amely kimeríti a médiapesszimisták legpokolibb rémálmait. 2045-ben a kisember nyomorban él, mániákusan ráfüggve a virtuális játékvilágra. A gonosz nagyvállalat antiutópisztikus kapitalista hitvallás által vezérelve adósrabszolgaságba akarja taszítani a VR-szemüveg mögött rekedt generációkat. Sokáig úgy fest, hogy a valóságtól elszakadt játékosok semmit sem tudnak tenni saját sorsuk érdekében. Ahogy Wade is mondja, ez az a kor, amikor a problémákat nem megoldani, hanem csak túlélni akarják. Elmenekülni.

Ám itt jön a csavar. Igen, hiszen a Ready Player One nem egy újabb hótunalmas papolás arról, hogy milyen szőrnyű látni, ahogy a gyerekek kikalofdutyizzák a lelküket is, és nem is sátáni jövőt festő prófécia. Sokkalta inkább lélegzetelállító vizuális anyaggal kísért használati utasítás a jövőhöz. Spielbergék kiválóan árnyalják a képet, rávilágítva arra, hogy a digitális uralom alatt ugyanúgy lehetünk szolgák és uralkodók, az egész csupán azon múlik, hogy miként osztjuk meg magunkat a valóság és a virtuális világ között. Igazi győztesek pedig akkor vagyunk, hogyha az új, programkódolt terekre is a való világ részeiként tudunk tekinteni, és így, az egész képet látva, teljes életet élni. És a populáris kultúra ekkor alakul át. Itt avanzsál menekülési útvonalból sokkal többé. A létezés, az önkifejezés, a kommunikáció, összességében pedig az alkotás új szintjévé.

Igen, a Ready Player One szívünk mélyéből azért kiált, hogy az elmúlt évtizedeket meghatározó időutazó kalandorok, csillagközi forradalmárok, horroralakok és szuperhősök megkapják az őket illető helyet a közvélemény világlátásában. Ez a lenyűgöző moziélménybe ágyazott, CGI-indokló fohász annyit kér: ne azt mondjuk, hogy Pistike megint valami szart néz a tévében, hanem azt, hogy Pistike megint megismer valami újat és érdekeset, amely nem átírja, hanem csupán kiegészíti a régi világ értékeit. Spielberg mindezt kötelezően IMAX-ben nézős kalanddal támasztja alá. Egy olyan világba kísér, amelyben a jól ismert DeLorean volánja mögött ülve száguldhatunk át egy hatalmas T-Rex lábai között, miközben fölöttünk Batman mászik hegyre, a csatában pedig Spawn és Jason Voorhees oldalán szállhatunk harcba, míg a szomszédban Jack Torrance vívja soha véget nem érő, démoni harcát a Ragyogás díszletei között.

A Ready Player One pont nem az a film, ami megvált vagy új szintre emeli a lelki egyensúlyodat, de legalább nem is akar ilyenné válni. Nem, a Ready Player One az a film, amit már régóta megérdemelsz, az a hosszú idő óta áhított egyetértés, amely alátámasztja, hogy jó úton jársz, és minden, amiben hiszel, helyes, pazar és szép. Hálával eltöltve léphetsz ki a moziteremből, mert végre megkaptad a megerősítést, amikor Ernest Cline és Steven Spielberg csak ennyit mondtak: Így tovább!

Sose szégyelljetek beszélni arról, hogy rajongtok a Star Warsért, nem kínos képregényt olvasni a metrón, és nem, nem vagy beteg attól, hogy szereted a horrorfilmeket! És ha ezt Steven Spielberg mondja, akkor nyugodtan el is hiheted. 

 

90%
Fantasztikus

Idén húsvétkor Steven Spielberg rejti el a meglepetéseket. Nem a kertben, hanem a moziban, és bizony érdemes megkeresni őket!

  • Szerintem
Share This