Filmsor - Mozifilmek, tévésorozatok, média

Nem is olyan tökkelütött – Halloween 3.: Boszorkányos időszak filmkritika

Halloween III: Season of the Witch (1982) - Filmsor Hallowen

Igazságot a sorozat kitagadott gyermekének!

0

A Halloween 3.: Boszorkányos időszakot sokan a széria, sőt az egész horrortörténelem egyik legrosszabb alkotásának tartják. Pedig ez a film nem pocsék. Igaz, a mestermű jelzőtől is távol áll.

Carpenter nem akart folytatást a Halloweenhez, de végül belement, hogy megírja a sztorit. Bár a Halloween II nem keresett annyit, mint az első rész, bőven elég pénzt termelt ahhoz, hogy érdemes legyen belevágni a folytatásba. Carpenter csak úgy volt hajlandó ismét visszatérni, ha nem kell visszahoznia Michael Myerst. A széria pénzemberei – meglepő módon – ezt elfogadták, Carpenter pedig teljesen új alapokra helyezte a sorozatot: egy antológiát képzelt el, amely minden évben más és más horrorfilmmel jelentkezik, és csak Halloween ünnepe köti össze az epizódokat.

A vérfrissítés egyáltalán nem példa nélküli a nagy horrorszériák történelmében (három évvel a Halloween 3 után befutott a Péntek 13. – stílszerűen – Újrakezdés alcímmel ellátott ötödik része, amelyben már nem Jason rejtőzik a hokimaszk alatt, 1994-ben pedig egy másik horrorikon, Freddy Krueger egy metacsavarral kikerült a mi valóságunkba), ugyanakkor egyetlen sorozat sem lépett meg olyan drasztikus átalakításokat, mint a Halloween, amely a harmadik részben nemcsak a széria gonoszát dobta ki, hanem az alműfaját is: a Halloween 3. nem a tinikaszabolós zsánerbe tartozik, inkább egy misztikus és krimi elemekkel tarkított sci-fi-horrornak tekinthető.

A Myers nélküli Halloweent sajnos rosszul fogadták az emberek, és a kritikusok is eléggé lehúzták a filmet. Ám ha elfelejtjük a “hol van Michael Myers?” mondattal operáló lefitymálásokat, valamint kicsit mélyebben megvizsgáljuk a filmet, rájöhetünk, hogy a Boszorkányos időszak egyáltalán nem rossz mozi. Persze azért nem is a ’80-as évtized legjobbja.

12 nappal Halloween előtt egy igencsak zavart, halloweeni álarcot birtokló férfit szállítanak kórházba. Kórházba szállításának éjjelén felkutatja egy rejtélyes, öltönyös alak, és kivégzi. A fura fickó a gyilkosság után felgyújtja magát, és semmi nem marad utána. A kórház egyik orvosa (Tom Atkins) úgy dönt, utána jár a különös elhalálozásoknak. Tevékenységébe a meggyilkolt férfi lányát (Stacey Nelkin) is bevonja. A nyomok egy Santa Mira nevű, ír gyökerekkel rendelkező kisvárosba és annak maszkgyárába vezetnek, ahol a páros egy egészen rendkívüli összeesküvésre bukkan.

A Boszorkányos időszak egészen ügyes média- és kapitalizmuskritikával rendelkezik, amivel beolvas a gyermekeket is kizsákmányoló reklámmoguloknak (legjobb eleme az alul belinkelt, a filmben jó párszor megjelenő hirdetés, ami egy idő után igencsak nyomasztani kezdi az embert). A filmet Tommy Lee Wallace írta és rendezte, de Carpenter gyaníthatóan nemcsak az új csapásirányt jelölte ki, hanem a forgatókönyvbe is beleírt kicsit, ugyanis a szociális kommentár, na meg a média ostorozása az ő filmjeitől sem áll távol (gondoljuk például az 1988-as Elpusztíthatatlanokra, amelyben az idegenek egy televízióállomás segítségével tartják fent álcájukat a mit sem sejtő emberek előtt).

További jó pontot szerez a film azzal, hogy Wallace egészen ügyesen bánik a suspense-zel, és a gore-effektusok sem rosszak. Az újfent Carpenter által szerzett szintizene is remek. Ugyan nem olyan emlékezetes, mint az első rész minimalista muzsikája, de kellően hátborzongató, feszült hangulatot kölcsönöz az alkotásnak.

Sajnos azonban bőven vannak negatívumok is. Bár a nyomozás izgalmas pillanatokkal szolgál, a sztori túlságosan is komótosan indul be és sajnálatos módon nem szűkölködik hézagokban és logikai bakikban. Ezeknél is zavaróbb az elképesztően suta, rajzfilmbe illő végső leszámolás, de a film leggyengébb pontja kétségtelenül a színészi munka. A főgenyát  játszó Dan O’Herlihy-n kívül mindenki borzalmas. Tom Atkins karót nyelten, totálisan érzelemmentesen hozza a főhőst. Közte és Nelkin között a kémia a nullához konvergál, ami azért is gáz, mert a filmben van egy (felesleges) szerelmi szál a figuráik közt.

Szóval igen, vannak hibái, de a Boszorkányos időszak ezekkel együtt sem egy gyatra film. Persze nem is mestermunka – bár ha az utána következő, a visszasírt Myersszel felálló 4.-5.-6. epizódhoz képest vizsgáljuk, akkor bizony az.

65%
Erős közepes

A Halloween harmadik része egyáltalán nem olyan rossz, mint a híre. Egy jópofa halloweeni borzongatás, amit defektusai ellenére is bátran ajánlunk nektek.

  • Szerintem
Share This