New York sötét sikátoraiban egy kegyetlen rém les áldozataira – THE ALIENIST sorozat és könyvajánló

Embert próbáló hajsza egy kegyetlen sorozatgyilkos után.

0 78

A TNT csatornán most induló sorozat gyakorlatilag már az első pár képkockájával levett minket a lábunkról. Ahogy a későbbiekben is szó lesz róla, a sorozat Caleb Carr regények feldolgozása, ami azért is rendkívül érdekes mert Dr. Laszlo Kreizler személyében egy félig magyar származású főszereplőt kapunk. A színészek listája igen csak impozánsnak mondható, ugyanis a főbb szerepekben Dakota Faning-et, Daniel Brühl-t és Luke Evans-t láthatjuk, producerként pedig Cary Fukunaga működött közre a gyártásnál.

A sorozatot egyébként teljes egészében Magyarországon forgatták, méghozzá Budapesten. A készítőknek tulajdonképpen újra kellett varázsolniuk a XIX.századi New York utcáit ami valami káprázatosra sikerült. Az alábbi videón Luke Evans mutatja be a megépített díszletet.

A sorozatról:

1896, New York. A szegénység és a nyomorúság bűzös pöcegödre a későbbi ragyogó metropolis. Gengszterek, prostituáltak, zsebmetszők és alvilág sötét figurái uralják a város utcáit. A rendőrség, és úgy általában a hatalommal rendelkező gazdag polgárok körében burjánzik a korrupció. Nem meglepő tehát, ha ebben az eleve romlott és erkölcstelen közegben senki nem vesz tudomást néhány prostituált haláláról. Még akkor sem ha éppen gyerekekről van szó. Senki, a rendőrség korrupt, és a sok kegyetlenségtől szinte érzéketlenné vált alkalmazottai közül.

Ekkor jön képbe Theodore Roosevelt, az Egyesült Államok 26. elnöke aki akkoriban ténylegesen is a rendőrségnél töltött be vezető pozíciót. A fiatal Roosevelt hamar jutott feljebb a ranglétrán, mégpedig megingathatatlanan erkölcsi nézeteinek és kitartásának köszönhetően. Ezzel nem csekély számú ellenséget szerezve magának.

Ő, és a magyar származású Laszlo Kreizler doktor elhatározzák, hogy fényt derítenek a szadista sorozatgyilkos kilétére. A nyomozás természetesen a hivatalos kereteken kívül zajlik. Maga az ügy, ahogy már fentebb is említettem, természetéből adódóan nem élvez igazán prioritást a rendőrség berkein belül. Laszlo Keizler botrányosan modern pszichológiai nézetei sem kedveznének az ügy támogatottságának.

Éppen abban az időszakban járunk, mikor Freud forradalmi elképzelései elkezdtek teret hódítani maguknak. És akkor még nem beszéltünk az első rendőrnő kinevezéséről, aki szintén felbolygatta a kedélyeket…

Isabella Goodwin 1912-ben lépett be a hatóságok kötelékébe, előtte a nyomozásokat segítette – megjegyezném igen alacsony fizetésért. Goodwin négygyermekes, özvegyasszony volt, aki kezdetben egyfajta pártfogóként tevékenykedett a New York-i börtönben. Sara Howard (Dakota Fanning) karaktere nagyon valószínű, hogy az ő alakját hivatott megidézni.

A csapat tagja még John Schuyler Moore, a New York Times újságírója, valamint az Isaacson testvérpár is (detektívek). Rengeteg, akkor még forradalminak számító újítást alkalmaznak a nyomozás során, például ujjlenyomatot vesznek, kriminalisztikai profilt állítanak fel a rendkívül csekély információ alapján ami rendelkezésükre áll. A nyomozás kicsit sem egyszerű és számtalan dolog nehezíti a gyilkos utáni hajszát. A több hónapnyi megfeszített munka végül meghozza a gyümölcsét, ám ezért súlyát árat kell fizetniük a szereplőknek.

Történelmi betekintés:

A XIX. század végén New York ugrásszerű fejlődésnek indult. A lakossága száma a rengeteg bevándorlónak is köszönhetően hirtelen megnőtt, így aztán gomba módra kezdetek el szaporodni a szegények lakhatását szolgáló bérházak. Egy ilyen több emeletes bérházban akár 80 lakás is helyet kapott, nélkülözve nagyjából mindent, ami a megfelelő életkörülmények kialakításához szükséges. WC vagy fürdőszoba egyáltalán nem volt ezekben az épületekben. New York utcát ekkoriban a lovak által húzott hintók, kocsik rengetege taposta. Ahol pedig ló van, ott… Tehát az akkori nagyváros túlzás nélkül körülbelül egy hatalmas trágyadombra hasonlított, éles kontrasztot alkotva az akkoriban épülő csodálatos, későbbi műemlékekkel, különböző épületekkel, hidakkal. Ezeket az utcákat a társadalom különböző rétegeinek színes kavalkádja népesítette be. Ahogy a könyvben, illetve a sorozatban is feltűnik, a gyerekek helyzete volt talán a legkilátástalanabb. Akkoriban a gyermekkor fogalma mint olyan, ismeretlen volt. A gyerekeket kicsi felnőttekként kezelték. Gyakran már 5-7 évesen a különböző üzemekben robotoltak látástól vakulásig. Vétség, kihágás esetén, pedig ugyanazt a büntetést kapták mint a felnőtt elkövetők. Kegyetlennek hangzik? Valóban az volt.

Megszámlálhatatlanul sok gyerek kényszerült koldulni, lopni vagy éppen arra, hogy a testét árulja egy bordélyban pusztán az életben maradásért cserébe. Talán ezeknek a gyereknek volt a legsanyarúbb sorsa mind közül. A társadalom perifériáján élve ( már ha ezt lehet életnek nevezni) szinte láthatatlanok voltak. Nem számítottak senkinek, sorsuk maga volt a reményvesztett kilátástalanság. Életük csak annyit ért, amennyit fizettek értük. A sorozatban és a könyvben is ezek a gyermekek a kegyetlen gyilkosság áldozatai. Időben nem sokkal Hasfelmetsző Jack után járunk, és ez a gyilkos sem marad el tőle brutalitásában.

A halál angyala című könyv olyan atmoszférát teremt ami azonnal magába szippantja az olvasót. Akár történelmi korrajznak is tekinthetjük. Érdekes, tartalmas, néhol ugyan talán túlzottan is részletes a különböző leírások esetében. A karakterek közül kiemelkedő Sara Howard alakja, akivel nő révén én is könnyen tudtam azonosulni. Lelkesedése és elszántsága magával ragadó.

A regény a napokban jelent meg az Agave kiadó jóvoltából új, a sorozathoz passzoló kiadásban. Jó hír, hogy A sötétség angyala címen folytatása is létezik a könyvnek, ami reméljük, hogy hamarosan újfent beszerezhető lesz, előző könyvhöz hasonlóan igényes megjelenésben.

A halál angyalával szemben, ebben a kötetben már nem a rendkívül magával ragadó atmoszférán, és a történelmi hitelességen van a hangsúly, sokkal inkább a különböző modern nyomozási technikákba nyerhetünk betekintést. A könyvnek egyébként kettős szerkezete van: az első része a hagyományos krimis, nyomozós vonalat követi, míg a második fele tulajdonképpen egy bírósági dráma.

Ajánlanám Sherlock Holmes rajongóknak, a krimik és a történelmi tárgyú könyvek kedvelőinek. Érzékenyebb beállítottságú olvasóinknak viszont nyugodt szívvel kihagyható. A könyv már az első pár oldalon sokkol, és ha nem akarsz magadnak álmatlan éjszakákat, akkor jobb ha bele sem vágsz. Abban az esetben ha elfogadod az emberi természet kegyetlen aspektusait, és nyitott vagy egy igazán hű korrajzra, mindenképp ragadd meg a lehetőséget, hogy megismerkedj Caleb Carr regényével, vagy éppen a sorozattal ami szintén kiváló választás lehet.

Már a Netflixen is elérhető!

Close