Filmsor - Mozifilmek, tévésorozatok, média

Öreg néne szellemkéje – Insidious: Az utolsó kulcs filmkritika

Most kell bezárni ezt a horrorszériát.

0

Az utolsó kulcs az Insidious-sorozat legérzelmesebb és legemberközelibb darabja, ami korrekt módon zárja le a franchise-t. Remélhetőleg tényleg ez a vég, ugyanis innen már igencsak erőltetett lenne folytatni a sztorit.

James Wan és Leigh Whannell közös gyermeke, az Insidious ugyan nem reformálta meg a szellemházas horror alzsánerét, de jól eltalált ijesztéseinek és sűrű atmoszférájának köszönhetően alaposan helyben hagyta azt. A második, némileg gyengébbre sikerült epizódot követően James Wan elhagyta a fedélzetet, a harmadik részt már a széria forgatókönyvírója, Whannell vezényelte le, aki azonban a negyedik film dirigálását már nem vállalta be, inkább átadta a rendezői széket a horrorban szintén jártas Adam Robitelnek (Ördögűzés: Deborah Logan története). Kettejük munkája nem ér fel az első, csúcspontnak számító első részhez, ám sikerült egy méltó búcsút csinálniuk a sorozatnak.

Az Insidious-filmekben soha nem a családok, vagy az azokat rettegésben tartó démonok voltak a legérdekesebbek, hanem a szellemlátó öreg nő, a Lin Shaye által alakított Elise, aki az első két részben még csak egy mellékfigura volt, a harmadik, előzményfilmként funkcionáló epizódban azonban már főszereplővé avanzsált. Az utolsó kulcs az előző részt folytatja, és Elise cseppet sem boldog múltját eleveníti fel.

A sztori szerint Elise visszatér gyermekkori lakhelyére, mert az új lakó egy gonosz entitás miatt segítséget kér az idős hölgytől. A nő gyermekkorában, kisöccsét hátrahagyva menekült el a házból, mert nem bírta elviselni a családot terrorban tartó apját, aki ki akarta verni Elise-ből a különleges képességét. A tragikus múlthoz az is hozzátartozik, hogy Elise anyja egy, a médium által óvatlanul szabadjára engedett démon miatt halt meg.

Elise drámájának hatásos ábrázolása miatt a negyedik rész jóval érzelmesebb, mint elődei. Lin Shaye fantasztikusan formálja meg a gyötrelmek ellenére erős nőt, akinek történetével az alkotók azt szeretnék üzenni, hogy a legkeményebb démonok igazából nem poros pincékben vagy elátkozott kastélyokban, hanem bennünk, emberekben vannak.

Ezzel pedig újítást visznek a szériába, ugyanakkor azt le kell szögezni, hogy a film nem távolodik el túlságosan a bevett formuláktól, alapvetően Az utolsó kulcs is egy sablonos paranormális horror, amelyben a szereplők sokat sétálnak a sötétben, és néha megjelenik előttük vagy mögöttük egy démonpofa. Parajelenetek tekintetében sajnos nem meggyőző a film: van ugyan néhány borzongató, szépen felépített képsor, de főleg kiszámítható jump scare-ek lapulnak Robitel tarsolyában.

Nem tud felépülni egy fojtogató atmoszféra, egyrészt a már említett gyengélkedő paráztatások miatt, másrészt azért, mert az Elise munkáját segítő szellemvadász duó (aminek egyik tagja maga a forgatókönyvíró Whannell) egyszerűen túl lett tolva. Az előző részekben még elviselhetőek voltak, mert keveset szerepeltek és visszafogottak voltak, itt azonban minden harmadik jelenetben az ő csetléseiket-botlásaikat-csajozási kísérleteiket kell nézni. Fárasztóak és kínosak, nem valók egy olyan horrorba, amely a családon belüli erőszak témájával is zsonglőrködik.

Lin Shaye finom performansza, karakterének drámája, valamint pár ügyes paráztatás miatt azonban az Insidious: Az utolsó kulcs egy vállalható horrorfolytatás lett, ami a befejezésben visszatér a sorozat kezdőpontjába: az utolsó képeken Elise-t keresi a Lambert család. Mivel a hölgy meghalt az első rész végén, őt már nem lehet szerepeltetni a továbbiakban, a kör bezárult, nélküle pedig igazából nincs is létjogosultsága egy következő résznek.

Az Insidious: Az utolsó kulcs május 18-án jelent meg DVD-n.

55%
Gyenge közepes

Defektusai ellenére bőven nézhető horror az Insidious negyedik része, ami ügyesen tesz lakatot a sorozatra. Reméljük, senki nem fogja kinyitni, mert szinte biztos, hogy nem lenne benne köszönet.

  • Szerintem
Share This