Pokol: A Sátán birodalma a DoQ-n


Sátán, Azazel, Beliál, Belzebub, Lucifer vagy Mefisztó – az embereket megkísértő gonosz nevét többféleképp ismerjük. A Biblia szerint egy bukott angyal, akinek fő célja az emberiség testi és lelki elpusztítása. Az alvilág démoni ereje, és a holtak birodalma évezredek óta foglalkoztat minket. A DoQ-n április 2-án képernyőre kerülő Pokol: A Sátán birodalma című dokumentumfilm ebbe a rejtélyes és félelmetes világba kalauzolja el a nézőket.

Pokol_ A Satan birodalma 2
A gonosztól való félelem szinte egyidős az emberiséggel. De vajon létezik ez a sátáni erő? A pokol tényleg az elkárhozott lelkek gyűjtőtábora? Lehet egyáltalán pokolra jutni, vagy ez csak egy legenda? A kénköves infernót pedig maga a Sátán uralja? A DoQ-n április 2-án, 21.05-től látható Pokol: A Sátán birodalma című filmben mindenki választ kaphat a maga kérdéseire! A produkció megismerteti a nézőt a pokol legmélyebb bugyraival, a démoni megszállottságtól egészen az ördögűzésig. Ennek kapcsán összegyűjtöttük a gonosz ábrázolását a vallás, a képző-, illetve filmművészet terén!

Vallási ábrázolás

Beliál, Belzebub, Azazel, Lucifer vagy szimplán csak az ördög maga? A keresztény vallásban mindegyik kifejezés az emberiség ellenségére, a Sátánra utal, aki már a Bibliában is megjelenik. Az Ószövetségben a gonosz kígyó képében Ádámot és Évát ejti bűnbe, míg az Újszövetségben Jézust többször kísérti meg. Azonban a démon számos más vallás szent írásaiban is megjelent, mint a gonosz, aki az ismeretlentől való félelmeinket jelenti. Az iszlám tanai szerint a sátán tűzből van, és régen az angyalok vezetője volt, míg a rabbinikus irodalomban csak évről évre vált fontosabbá a gonosz megtestesítője.

Az irodalomban és a képzőművészetben

A valláshoz hasonlóan az irodalomban és a művészetekben is korán megjelent a sátán interpretációjának tartott forma. Gondoljunk csak Dante Isteni színjátékára, Goethe Faustjára, vagy John Milton Elveszett Paradicsom című művére, amelyhez Gustave Doré készített sokkoló illusztrációt, melyben denevérszárnyakkal ábrázolják a rossz megtestesítőjét, amely az ördögábrázolás egyik jellegzetes formája. Az ördög leggyakoribban mégis a kecskeszerű jellegzetességekkel felruházott emberalak; szarvakkal, kecskelábbal, kecskeszakállal. Így keltették életre a festővásznon a sátánt a Limbourg fivérek is A pokol című alkotásukon.

A Sátán a filmvásznon

Az emberiséget állandóan megkísértő ördög a filmvásznon is gyakorta feltűnik, vagyis a mozgóképes művészeti forma egyik kedvelt témája. A két talán legismertebb gonoszról szóló film az Angyalszív, amelyben Robert DeNiro formálja meg Louis Cyphrét, azaz Lucifert, illetve az 1997-es nagysikerű mozi, Az ördög ügyvédje, amelyben Al Pacino alakítja John Miltont (irodalmi utalás!), magát a gonoszt. Az ördög általi megszállottság témakörét tárgyaló filmek csúcspontja a démoni erőkkel való szemtől-szembeni küzdelem, ami a középkori szertartások mintájára történik. A megszállt embert kikötözik és az ördögűzést végző pap pedig előhívja a benne lévő gonoszt, miközben trágár és istenkáromló szavak keverednek egymással. Ezek közül az alkotások közül alapműnek számít a Golden Globe- és Oscar-díjjal jutalmazott Az ördögűző című mozifilm 1973-ból, Linda Blair, Ellen Burstin, és Max von Sydow főszereplésével.

Premier április 2-án, 21.05-kor a DoQ műsorán!

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet Tőle

Komment