Rectify – A szabadulás rabjai

0 563

Vannak olyan csiszolatlan gyémántok a sorozatuniverzumban, amelyeket nem igazán akar felfedezni a nézőközönség, főként azért, főként azért, mert olyan komoly és mély témákat boncolgatnak, hogy elég nehéz ráhangolódnia egy szórakozásra, kikapcsolódásra váró tévénézőnek.

rectify-sorozat-szereplok

Ezek a főként családi (Bloodline) vagy párkapcsolati (The Affair) drámák főleg abba kapaszkodhatnak bele, hogy felfedezik őket a kritikusok és –egyébként megérdemelten – jól megdobálják őket különböző díjakkal, így aztán a magát alapjáraton a műtől távol tartó közönség mégis csak bepróbálkozik a sorozattal.

Persze az is igaz, hogy még a Bloodline vagy a The Affair azzal is megpróbálja megfogni a nézőit, hogy a krimi legalább minimálisan belengi a történetet, addig például a SundanceTV-n futó Rectify feltartott kézzel áll bele a pofonokba.

rectify-daniel-holden

A Rectify egy Daniel Holden (Aden Young) nevű férfi történetét meséli el, aki kis híján 20 évet ül nemi erőszak és gyilkosság vádjával a halálsoron. Tulajdonképpen a felnőtt korba lépése előtt négy fal közé kerül, és itt is marad két évtizeden át, tulajdonképpen teljes elzárva a világtól. Egyetlen kapcsolata a világgal néhány könyv és a szomszédos cellában a kivégzésére váró Kerwin, akivel úgy merengenek az élet nagy dolgairól, hogy Daniel tulajdonképpen azt sem tudja mi az.

Ez az állapot egészen addig áll fenn, amíg ki nem derül, hogy a – két évtizeddel ezelőtt még nem vizsgált – DNS bizonyítékok alapján erősen megkérdőjelezhető, hogy Daniel követte el az erőszakot és a gyilkosságot, még akkor is, ha ő maga is beismerő vallomást tett. Daniel – átmenetileg – kiszabadul, az ügyben új nyomozás indul, kérdés, hogy egy teljesen megtört ember vissza tud-e illeszkedni a társadalomba?

rectify-sorozat-daniel

Már, ha csak ez a kérdés. A Rectify ugyanis a négy évada során sosem vállalta azt, hogy megválaszolja, hogy valóban Daniel Holden követte-e azt a szörnyűséget, amivel megvádolták és ha igen, akkor ez a két évtizednyi szenvedés (nem kell mondanunk, hogy milyen szörnyűségeket élt át a rácsok közt) méltó büntetés volt-e neki? A Rectify azt vállalta, hogy bemutatja nekünk, hogy egy napfénytől, széltől, a társadalomtól és mindenféle emberi érzelemtől elzárt ember valaha is képes-e teljes értékű életet élni. Merthogy Daniel több időt töltött a rácsok mögött, mint amennyit szabad emberként.

Aztán ahogy telt az idő, már nem csak Daniel, de az őt körülvevő emberek élete is egyre hangsúlyosabb szerepet kapott, persze ez nem véletlen, hiszen egy Daniel egy kisvárosban nőtt fel, s ahogy ő, úgy a családja is közellenséggé vált. Persze ahogy teltek az évek, némileg elfogadta a helyzetet a kisváros is, azonban Daniel szabadulásával újra elszabadulnak indulatok és Daniel családja is komoly megpróbáltatásokon megy keresztül.

rectify-amantha

A Rectify alkotói ott markolták a legnagyobbat – hogy bár kétségtelenül Danielnek voltak a legmegindítóbb pillanatai -, hogy minden mellék(?)szereplőnek nagyon mély karaktert adtak, a 4 év során pedig olyan ívet írtak le ezek a karakterek, ahogy azt a filmművészet csak igen kevés esetben képes bemutatni.

Tawney és Teddy házasságának, kapcsolatának alakulása is rendesen megdolgoztatta a néző érzelmeit, de az anyaság (és itt most a mindössze epizódszerepben feltűnő áldozat anyját is említhetjük, aki főleg a lezárás szempontjából kapott fontos szerepet), a testvéri szeretet, a féltékenység, az elfogadás és a gyűlölet is olyan elmélyülten lett bemutatva, hogy azt nem igazán lehetett könnyek nélkül feldolgozni.

tawney-es-daniel-rectify

Hogy ezt most büszkeséggel, vagy szégyenérzettel kell-e kijelenteni azt nem tudom (és az is lehet, hogy a korral jár), de én még tévésorozaton ennyit nem könnyeztem. Nem mondom, hogy más filmművészeti alkotások nem tudtak kiváltani belőlem efféle ingert, de az biztos, hogy a Rectify alkotói megmutatták, hogy nem klisékre épülő és hatásvadász elemekkel nagyon durva együttérzést (értsd sírógörcsöt) lehet kiváltani a nézőből.

A Rectify egyértelműen nem az akciójelenetek sorozata, hanem a kifinomult drámáé, amelyet olyan esztétikusan tálaltak nekünk, hogy abba semelyik karakter szintjén nem lehet belekötni, mert mindenkinek megvolt a helye (még a sokszor kissé feleslegesnek tűnő Jarednek is) az összképben. Mindenki eljutott a-ból b-be és mindenki megkapta a maga jutalmát vagy büntetését, úgy, hogy tulajdonképpen a végén sok téren nyitva hagyták a történetet és a nőző fantáziájára lettek bízva a további események.

rectify-kerwin-es-daniel

Ez persze nem működött volna olyan remek színészek nélkül, mint Aden Young, akinek kábé minden lehetséges (Emmy, Golden Globe stb.) díjat odaadnék azért, ahogy visszaadta nekünk Daniel Holden karakterét, de hasonlóan kiváló volt a mostanság a Halálos fegyverben látható Clayne Crawford, a Timelessben időutazó Abigail Spencer, a Janetet alakító J. Smith-Cameron vagy a Tawneyt alakító Adelaide Clemens is, akik mindannyian kiváló érzékkel fogták meg a karaktereiket és akik mindannyian kaptak legalább egy olyan epizódot, amivel nyugodtan kopogtathatnának bármelyik tévés díjátadó zsűrijénél.

A középpontban persze mindvégig Daniel személye állt, aki miközben egy egész város gyűlöletével kellett, hogy megküzdjön, talán ez volt számára a legkisebb probléma, ugyanis egyszerűen lehetetlen helyzetbe került azzal, hogy 20 év semmittevés után vissza kell térnie az életbe, ehhez azonban találnia kellett valamit, amibe belekapaszkodhat.

rectify-daniel

Az évadok mindegyikében láttunk arra példát, hogy a Danielt támogatók hogyan próbálják őt visszahozni abból a sztázisállapotból amelybe került, ilyen szempontból az írók részéről kiváló választás volt, mind a szerelem, mind a hippik, mind a vallás, mind pedig az utolsó évadban bemutatott bentlakásos lelkisegély témaköre, ahogy Daniel hangulatváltozásait, életszemléletét és érzelmeit is olyan érzékkel változtatták meg időnként, hogy abba sokszor beleremegett a gyomrunk.

A Rectify egy gyönyörű sorozat. Nem túlzás azt állítani, hogy talán a valaha készült leggyönyörűbb sorozat, amely során már-már összekulcsolt kezekkel szorítottunk azért, hogy ennek ne legyen szomorú a vége, hogy Daniel és a többiek (az első évad után ki gondolta volna, hogy még Ted Jr.-nak is ezért szurkolunk?) találják meg az életben azt, ami boldoggá teszi őket és bárhogyan is, de ebből az egymást elvesztő emberhalmazból a végére legyen egy család.

rectify-teddy-clayne-crawford

Ray McKinnon simán megcsinálta a sorozatos A remény rabjait és valami elképesztő érzelmi hullámvasútra pakolt fel bennünket, hogy aztán egy tökéletes záróévad tökéletes záróepizódjával tegye fel az i-re a pontot. Nem tudom eléggé megköszönni neki.

10/10

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet

Komment