Suicide Squad Filmkritika

Amikor Jai Courtney és Killer Croc a filmed ritka fénypontjai, nem csak lábon lőtted magad, meg az újraforgatott jelenetek, amik összevissza voltak illesztve a filmbe is segítettek. Szóval itt a DC Mozgóképes Univerzum szinte szórakoztató Fantasztikus 4-ese. De legalább senki sem mondhatja, hogy van rossz is benne, mivel minden generikus, kiszámítható és középszerű.

Így, hogy a rosszat befejeztem, hadd hangsúlyozzam ki a rosszat. Fogalmam sincs, milyen film volt ez eredetileg. Valószínűleg komolyabb és komorabb, valamennyire ismerve író-rendező David Ayer sítlusát. Ezt Jared Leto nyilatkozataiból is le lehet szűrni, miszerint sok Jokeres jelenetet vágtak ki a filmből. És ez a Joker nem volt egy üde, mosolykeltő személyiség. Ugyanúgy, vannak jelenetek, amik érezhetően össze voltak kapcsolva köztes történésekkel. De ez van, a közönség jól reagált a poénosabb előzetesekre, aztán a stúdió ahhoz kellett igazítsa Ayert.

Követve a Batman v Superman történéseit, Egyesült Államokbeli titkos ügynök Amanda Waller (Viola Davis) gonosztevőket gyűjt össze az általa kigondolt Task Force X csapathoz. Ez egy bűnözőkből álló titkos csoport, ami kényes ügyekbe avatkozna, amikhez a kormánynak hivatalosan nem lehet köze, és, cserében, a börtönbüntetéseikből csökkentenek, már ha túlélik (hogy örüljenek 10 év mínusznak a háromszoros életfogytiglanból). A mostani iterációnak tagja a mesterlövész-bérgyilkos Deadshot (Will Smith), krokodilember Killer Crock, ausztrál karriertolvaj Digger Harkness, vagyis Captain Boomerang (Jai Courtney) és a Joker Harley Quinn (Margot Robbie), illetve a terepfelelősük Rick Flag (Joel Kinnaman). Még ott van Diablo, Enchantress, meg Katana, de az előbbi tagokon van igazán a hangsúly, és azon szereplők összjátéka még szinte élvezhetővé is teszi a filmet.

ss2

Azt a filmet, ami képes egy szuper-gonosztevőkből álló kvázi Piszkos 12-őt egy sablonos szuperhősfilmmé alakítani, amiben vonakodnak, lázonganak, összerázódnak, isznak egyet, majd konfliktus közepette pacsipajtik lesznek. Szinte még jók is lesznek/ megváltják magukat. És nagyon, de nagyon nem az a lényege az egésznek. De a papírmasé csapattörténetet követi a generikus főgonosz, aki a semmiből, a semmiért (jó, volt pontosan két párbeszéd sor, ami utalt valamire) elkezdi elpusztítani a Földet egy nagy energiahullámmal, ami az ég fele tart, majd onnan, az égből szóródik szét (végre valaki megértette a tavalyi Fantasztikus Négyes látens zsenialitását). És ennyit foglalkozok az antagonistával, mivel a film sem megy tovább.

Mielőtt elkezdenek csapat lenni, Amanda Waller felvázolja személyeiket, képességeiket az expozíciós szuperképességeivel. Amíg nem vészesek ezek a bemutatkozó jelenetek, és tartalmaznak két örömmel fogadott kameót, ezek is furcsán vannak vágva, hírtelen közöttük az átmenet, vagy épp váratlanul véget is érnek. Waller narrációja sem jobb, csupán úgy tűnik, hogy szóhasználatán keresztül a vagány gyerekek asztalához szeretne ülni. DE a felvezető rész után egy hidegvérű, kemény és kiszámított karakter, aki senkitől sem hátrál. Tehát pluszpont jár a forgatókönyv azon foszlányának, de inkább Viola Davis játékának.

Minden más pozitívum is a karakterekhez és a köztük történő interakciókhoz kapcsolható. Konkrétabban az egymáson csattanó poénok és öklök. A csapathoz nem tartozó Joker (Jared Leto) az előző interpretációkhoz képest, furcsán összeszedett és törődő Harleyval szemben. Inkább egy egocentrikus bandavezér, mint bármi más. Amíg nem tudom, mit érezzek pontosan erről, tagadhatatlanul minden őt tartalmazó jelenet feszült és – a többihez képest – emlékezetes volt, hála Leto alakításának. Ha meg Joker, akkor Harley: Margot Robbie bohóchercegnője tagadhatatlanul a Suicide Squad legerősebb pontja. Ha a mozijegyekből nem, a licenszelt Harley jelmezekből visszajön majd a Warner pénze.

ss1

Amíg nem volt feltétlenül kiváló párbeszéd írva neki, minden szereplővel elég jó kémiája volt, meg Smith Deadshotjával is, aki azért volt ott, hogy az arca vonzza be azokat az embereket, akik miatta számítottak jó filmre (szóval 20 éve nem jártak moziban). De a feladatköre ott nem merült ki. A csapatnak nyújtott szolgáltatásaihoz tartoztak a lányáról szóló emlékeztetők, párbeszédnek álcázott IMDB tagline felolvasások és szuuuuuuuuuuuuuuuper slow motion minden harmadik őt tartalmazó akciójelenetben. Mellette még ott a tragikus sorsú, pirokinetikus képességekkel bíró Diablo is, aki senkit sem érdekel, és az egész történetszálában eredetiség foszlánya sem jelenik meg. És ha tragikus sors, akkor Katana, de többet nem foglalkozunk vele, mert a film sem tette, maximum még mutatta, hogy jól harcol.

Amikor harc, akkor meg szabványos CGI, időnkénti túlzott lelassítások, valamikor fura operatőri munka és semmi tét, semmi izgalom, legfeljebb jó háttérzene, mint a film egy nagyobb részében is. Igaz, hogy egy animált műről lesz szó, de tanulhattak volna az Assault on Arkhamból, hogyan lehet dinamikus akciót kihozni „átlagosabb” képességű képregényszereplőkből. Meg minden mást is tanulhattak volna belőle.

Az egyetlen dolog, ami jobban jött ki ebben a mozis változatban, az Jai Courtney Captain Boomerangja. Lehet azért, mert élőjátékos formátumban még abszúrdabb/ röhejesebb a karakter létezése/ neve, de lehet azért is, mert Jai Courtney rájött, hogy nem fog menni az az amerikai akcentus a színészkedéssel együtt. A működés miértje ugyan továbbá is rejtély marad, ez a tisztességtelen, simlis idióta a kiélezett bumerángjaival majdnem fénypont lett. De az emberevő torzsszülött, aki a csatornákban él mindenkit felülmúlt a komikus időzítésével. Igen, Killer Croc az egyik legszórakoztatóbb szereplő, még akkor is, ha nem nagyon vagyok benne biztos, hogy beveszem azt a sminkes munkát, amit rajta végeztek. Azon kívül meg nem biztos, hogy az afroamerikai krokodil populációt pontosan ábrázolta volna a sztereotipikus viselkedésével, de na, remélem elnézik neki.

Szóval, összességében ez egy épphogy élvezhető nyári kikapcsolódás lehet, de közel sem ér meg egy 3D-s, vagy kedvezmény nélküli mozijegyet.

rating

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet Tőle

Komment