‘The Purge: Election Year’ kritika


Szerintem maga James DeMonaco sem gondolta, hogy a The Purge – A bűn éjszakájával elindítja a 2010-es évek azon horroridentitását, amely képes még újat hozni a műfajban és ami a legfontosabb: képes saját univerzum építésére. Márpedig, ami egykor a Fűrész vagy akár a Végső állomás volt, mostanság az a Megtisztulás éjszakájának története.

the-purge-election-year

A Megtisztulás éjszakája ugye az a 12 óra ebben a fiktív Egyesült Államokban, amely során az emberek szabadon gyilkolhatnak, nem kimondottan stresszlevezetésként, sokkal inkább gazdasági érdekek miatt, hiszen a gyilkolni vágyók elől az USA alsóbb rétege, a szegények és a hajléktalanok tudnak legkevésbé elbújni.

Az első rész kamaradrámája után, a második rész nagyot újított, hiszen A megtisztulás éjszakája nem az első rész sikerét próbálta megismételni stílusában, hanem univerzumépítésbe  kezdett és A bűn éjszakáját globálissá tette, hogy jobban beleláthassunk valójában mi az az Amerika, amit DeMonaco megálmodott.

Film Title: The Purge: Election Year

A választás éve aztán az első és második részre építve, de inkább utóbbira hajazva teljesen a politikai színtérre helyezte a hangsúlyt, de közben nem feledkezett meg az első részre jellemző húzásokról sem és a külső helyszínek mellett, több belsőjelenettel próbálta emelni a pulzusunkat.

Bár a klausztrofóbia okozta eufória ezúttal elmaradt, az Election Year így is egy teljesen korrekt darab lett, ami a politikai csatározások egy egészen új műfaját mutatta be, túltolva egy kevés szektásodással, gyilokturizmussal meg némi fekete büszkeséggel.

A választás éve olyan, mint egy trilógia utolsó darabja, de én nagyon meg lennék lepve, ha a közeljövőben nem érkeznének újabb epizódok ehhez a franchise-hoz.

Szólj hozzá!

Hozzászólás

Ez is érdekelhet Tőle

Mutasd a kommenteket (1)