THE WALKING DEAD 8. évad – A jó, a rossz és a csúf

Beszélhetnénk a finálé nagy eseményeiről, de ezek eltörpülnek az évad eddigi legkiemelkedőbb momentumai mellett. Összegezünk – spoilerekkel.

Ha elkaplak,...
0 1 156

A The Walking Dead 8. évadát is jócskán érték bírálatok, de az évad utolsó epizódjaival azért pozitív irányba billent a mérleg nyelve.

Bár az idei szezon marhaságait -is- nehéz lenne összeszámolni a két kezünkön, de az idei évadban végre sikerült némi lélektani, pszichológiai mélységet adni a történetnek. Nem csak azért, mert valóban kegyetlen módon az egyik főszereplőt búcsúztattuk, hanem azért is, mert az utolsó epizódokban már – ahogy felénk mondják – nem igazán vált el a szar a létől, mind Rick, mind Negan pont annyira érdemelte meg szimpátiánkat, mind utálatunkat.

Ez elsősorban az évad 14. részében csúcsosodott ki, amely minden béna akciójelenete ellenére az évad egyik csúcspontja volt. Messze csúcspontja, köszönhetően Negan és Jadis (akarom írni Anne) párbeszédének és az ezzel párhuzamosan futó Rick vs. Megváltók vs. Kóborlók golyóméregetésnek.

Negan

Mint emlékezhettek rá, ez volt az az epizód, amelyben Negan kitárulkozott (többek közt Lucille-ről is) az őt foglyul ejtő Jadisnek, akinek szavát adta, hogy ha elengedi őt, akkor nem bántja. Eközben Rickre és az őt fogva tartó Megváltókra (Megmentőkre? Sose tudom mi a magyar szinkron, sorry), rátör egy csapat horda, Rick pedig ígéretet tesz, hogy engedjék el őket, aztán jöhet a békés együttélés. Még Negan tartja magát, addig Rick könyörtelenül kivégzi a Hiltopból megszökött Negan-kifutó fiúkat.

Az ellentét látványos: Negan, bár brutális elveket vall, mégis csak vannak elvei (erről a fináléban is tanúbizonyságot szerezhettünk, amikor elárulta Ricknek, hogy az Eeny-Meeny-Miney-Moe-nak semmilyen szerepe nem volt abban, hogy éppen Abrahamet és Glennt végezte ki).

Rick pedig voltaképpen semmivel nem jobb Negannél: olyan embereket végzett ki, akikről tulajdonképpen semmit nem tudott. Családapák, “sodródók”, tulajdonképpen bárki lehetett abban a bandában, akik közt sokan még annyit sem ártottak Alexandriának, mint amennyit a közönség és a szereplők nagy része által is elfogadott Dwight – akinek még Daryl is megkegyelmezett.

A lényeg, hogy ha eltekintünk a gagyi akciójelenetektől, vagy éppen attól, hogy Negan megkötözve hogyan jutott fegyverhez (azon meg nem is merünk elkalandozni, hogy mi a fene volt az a helikopter a szeméttelep felett és Jadis honnan tudta, hogy jönni fog?), akkor ez volt az a pont, ahol Negan emberré lett. De nem csak ő, hanem a tőszavakban kommunikáló, fura öltözékben flangáló és sokak által a széria egyik legirritálóbb karakternek tartott Jadis is (én a magam részéről imádom Pollyanna McIntosht, a The Womanben és a Mocsokban is remek momentumai voltak).

Jadis Anne

Na de ugye Jadis. Simon (akinek karaktere szintén egy külön posztot érdemelne) mészárlása után egy egészen új oldalát ismerhettük meg a karakternek, miközben sokan nem értették, hogy mi a fenétől fordult ekkorát Junkyard koronázatlan királynője.

Pedig egyszerű. Jadis a szeméttelepen Negan Menedékéhez (Szentélyéhez) vagy Rick Alexandriájához hasonlóan egy saját világot teremtett, saját kultúrával és ha úgy tetszik néppel. Jadis miután szó szerint bedarálta ezt a világot, nem változott meg, vagyis nem új oldalát ismerhettük meg (hazudtam), hanem a régit, az igazi Jadist.

Vagyis Anne-t, aki kockásingben, farmergatyában és a maga patyolattiszta rendezett kis konténerében élte (élhette) sokáig mindennapjait, amíg nem jött a Junkyard ötlete. Meg kell hagyni, a The Walking Dead íróinak egyik legnagyobb erőssége, hogy gyakran remek érzékkel nyúlnak hozzá olyan karakterekhez, akiknek addig nem sok szerepe volt. (Még mindig a Tarás rész az egyik kedvencem, de az idei szezonban a már említett Simonnak is volt egy igen erős epizódja. Na meg azt is jegyezzük meg, hogy néha igen rossz érzékkel építenek le addig közönségkedvenc karaktereket, lásd Morgan vagy éppen Carol példáját…)

Euegen-i fordulat

A The Walking Dead hosszú évek óta először villantott valami olyat, amivel azt bizonyították, hogy kezdik kapiskálni: a sorozat nem fog abból megélni, hogy a szereplők mennek a fák között, néha belevágnak egy csavarhúzót egy arra járó élőhalott fejébe. Végre volt mögötte némi lélektani mélység (na nem a kissé színes-szagos Carl-levelekre gondolok, bár ilyen szempontból azoknak is megvolt a helyük a történetben). Nemcsak Rick és Negan sorozata ez, de Dwight vagy éppen Eugene, s a mostani finálét követően elmondhatjuk, hogy Maggie és Daryl is több mint értékes és érdekes karaktere lehet ennek a történetnek. Rick ugyanis azzal, hogy megkegyelmezett Negannek nem csak Carl előtt tisztelgett, de ezzel megelőzött egy későbbi Savior-lázadást is, így viszont a Negan elmaradt kivégzése miatt elégedetlen “társaival” kerül majd szembe – legalábbis az utolsó jelenetek ezt vetítették előre. Maggie dühe még érthető is, de Dwight elengedése után Daryl nem róhat fel semmit Ricknek, ahogy a Morgannek az ölés csúfságáról moralizáló Jesus pártállása is nettó és dettó érthetetlen…

Sötét Maggie megszületése
The Walkind Dead 8. évad
60%
Közepes

Bármilyen furán is hangzik, összességében azért volt jó a finálé, mert sok nézőnek lehetőséget adott arra, hogy letegye a sorozatot, még a sorozatból, a Negan és Rick erdőben (lásd a kiemelt képen...) való kergetőzéséből kiábrándultaknak lehetőséget ad arra, hogy majd októberben a 9. évaddal visszatérjenek a hordába,

  • Szerintem