VÉDELMEZŐK filmkritika – Az orosz propaganda még mindig pusztító

Guardians / Zashchitniki (2017)

A 2004-es Éjszakai őrség (és folytatása) óta nemigen hallatta magát az orosz tömegfilmgyártás, azonban tavaly óta egészen mostanáig a Guardians (Zashchitniki) című orosz akciófilm promóciós anyagai egyre inkább ellepték a nemzetközi internetet is, olyannyira, hogy a film még a hazai DVD-s polcokra is eljutott Védelmezők címen.

Védelmezők 2017 film

Szóval a Andrey Gavrilov, Gevond Andreasyan és a rendezésért is felelő Sarik Andreasyan forgatókönyve lapján készült orosz Bosszúállók-filmmel szemben elég nagy elvárások épültek ki ez idő alatt, amik hamar, már a játékidő első perceiben a helyükre kerülnek – igaz ezért a borzalmas érzékkel megválasztott szinkronhangok is felelősek.

Na de maradva a forgatókönyvnek nevezett fércműnél, emeljük ki, hogy az azt összehozó három úriemberbe kábé annyi fantázia szorult, mint egy marék molylepkébe, a sztori ugyanis síkegyszerű, mindenhol az egyszerűbb és bevált megoldásokat követi, a párbeszédek rémesek, a monológok pocsékak és természetesen tele van oda nem illő, vagy rosszul időzített “plusz egy mondattal”.

Guardians-Final-Trailer-3

Tegyük hozzá, hogy a film minden látványossága ellenére még így is több mint olcsó, mindössze 5 millió dolláros büdzséből készült (igen, a Kincsem című remekmű ennek duplájába fájt), vagyis a lehetőségek korlátozottak voltak, mégis sokkal inkább a látvány dominál, mint a történet. Az akciójelenetekbe sokkal több kreativitás jutott, ami ugye azért furcsa, mert pont ez volt, ami inkább pénzkérdés volt, mint egy értelmes párbeszédekre és cselekményre felhúzott a történet. És nagyon is úgy tűnik, hogy az alkotók annyira bíztak a látványban, hogy szinte random módon egymásra dobálták a jeleneteket, aztán majd csak összeáll egy film…

A Védelmezőkben szinte minden elem felbukkan, amit kábé 3 Marvel-képregény után már kívülről fújunk USA-oldalon. Hidegháború, fegyverkezés, emberkísérletek, őrült és eltűnt tudósok, titokzatos high-tech kormányszervezet és persze hihetetlen képességekkel rendelkező emberek, akik idővel inkább a visszavonulást és a civil létet választják. És persze az őrült tudós világpusztító fegyvere.

zashchitniki-2017-large-picture

A Védelmezők sztorija ezt a szokott sablont követi. Egy Kuratov (Stanislav Shirin) nevű megtébolyodott tudós úgy dönt irányítása alá vonja az egész világot, a posztorosz kormányszervezet meg rádöbben, hogy ezt csak a Kuratov által “teremtett”, különleges képességű emberek tudják megállítani. Így kerül toborzásra a szibériai Medveember, Arsus (Anton Pampushnyy); a távoli monostorban (nem kolostorban!) tengődő kőember, Ler (Sebastien Sisak); a mozgásával Higanyszálra emlékeztető körkardforgató Khan (Sanjar Madi) és a némi amnéziában szenvedő Ksenia (Alina Lanina), aki a víz hatására képes láthatatlanná válni. Őket egy megjelenésben leginkább Scarlett Johansonnra emlékeztető Elena Larina (Valeriya Shkirando) nevű őrnagy hozza ismét össze, hogy aztán együtt sétáljanak el a napba az orosz zászlók hullámzó rengetegében.

Csakhogy a dolog már az első perctől nem működik, a fentebb is okként megjelölt majd a látvány elviszi mentalitás miatt. Itt ugyanis nem egy már meglévő univerzmba kapcsolódnak be a karakterek, hanem univerzumot kellene teremteni, amire azon kívül, hogy a befejezéssel egyértelműen ennek kibővítéséra utaltak, semmilyen lépést nem tettek. Nem tudtunk meg szinte semmit a karakterekről, a mögöttük álló szervezetről, a motivációjukról, ráadásul még a kémia sem igazán működött a színészek közt – bár tegyük hozzá a Kseniat alakító orosz színésznőt bármiben szívesen viszontlátnánk…

guardians_ksenia

Bár akadtak ígéretes momentumok a látványban, összességében még azt sem mondhatjuk, hogy elállt volna a lélegzetünk attól, amit láttunk. Kimondottan a finálé vérzett el ezen a téren, a készítők Moszkva belvárosának lerombolásával, illetve Kuratov világpusztító fegyverével stb. túl sokat vállaltak, aminek a végeredménye igazi gagyi hatást váltott ki.

Szólj hozzá!

Hozzászólás

40%
Nem ezt vártuk.

Védelmezők (2017)

Hogy ez az univerzum a későbbiekben valóban tágulni fog-e, amivel aztán javíthat az első film megítélésén az még a jövő zenéje, egyelőre azonban önálló produkcióként igencsak csalódás a Védelmezők - különösen az előzeteseket alapul véve. Kár, hogy az alacsony költségvetés ezúttal nem remek fantáziával és víziókkal párosult és a film alkotói csupán abban próbáltak meg különbek lenni amerikai társaiktól, hogy szovjetosították a mások által már kitalált hősöket. Kár érte.

  • Szerintem

Ez is érdekelhet Ettől a szerzőtől

Komment
Close