Filmsor - Filmek, sorozatok, kultúra

BAD BLOOD – Jennifer Lawrence lesz az Elizabeth Holmes film főszereplője

Jennifer Lawrence alakítja majd a Szilícium-völgy eddigi legnagyobb szélhámosát a Bad Blood című filmben.

Adam McKay rendezésében érkezik a Bad Blood, ami az HBO The Inventor címet viselő dokumentumfilmjében már feldolgozott témáról, a Theranos-botrányról szól.

A történet főhőse Elizabeth Holmes (őt alakítja majd Jennifer Lawrence), aki 2015-ben került a reflektorfénybe, amikor a Forbes a Theranos vezérigazgatóját és alapítóját a világ legfiatalabb és leggazdagabb önerőből lett milliárdosának nevezte. Aztán jött a hidegzuhany amikor kiderült, hogy az állítólagos forradalmi vértesztelő eszköz (aminek értékét 9 milliárd dollárra becsülték) csak humbug.

Mi is az a Theranos? Ki az az Elizabeth Holmes?

Mint a Business Class cikkében Szilágyi Katalin Kinga írja, Elizabeth Holmes 19 éves korában, 2003-ban alapította meg a Theranos nevű céget azzal a céllal, hogy kidolgozzon egy új technológiát, amelynek segítségével egy csepp, ujjbegyből vett vérből rendkívül gyorsan el lehet készíteni egy olyan laborleletet, amely tartalmazza és megmutatja a legfontosabb egészségügyi adatokat. A módszer az orvosi vérvétel procedúráját helyettesítette. Holmes azt ígérte, hogy áttörést érnek el a betegségek korai diagnosztizálásában, mivel az általuk kifejlesztett vérvizsgálat olcsó, gyors és hatékony, ráadásul senkinek sem kell átélnie a hagyományos vérvétel fájdalmát.

Forradalmat kiáltott, ami alapjaiban rengeti meg az orvosi kezelést. Meg kellett dönteni a laboripart. Két domináns cég volt a piacon: a Quest és a LabCorp, amelyek valamivel több, mint ezerféle vérvizsgálatot el tudtak végezni, így nehéz volt szembeszállni velük. Aztán jött Elizabeth Holmes és a „dobozba zárt laboratórium”, az Edison. Találmányával arra is rámutatott, hogy a legtöbben évente egyszer megyünk vizsgálatra, vagyis csak pillanatképeket kapunk az állapotunkról, de ha minden hónapban megcsinálnánk az analíziseket, akkor pillanatnyi állóképek helyett már egy egész filmünk lenne az egészségünkről. „Több képkockát látunk, és kirajzolódik a kontextus, amelyből meg lehet jósolni, hogy merre tartunk. Követni lehet a laboradatok változásait, és érteni lehet, hogy ez klinikailag miért fontos. Sokkal hasznosabban lehetne felhasználni az adatokat” – nyilatkozta több alkalommal. Olyan világot vizionált, amelyben bárki hozzáférhet az egészségügyi adataihoz, mielőtt még késő lenne. „Ebben a világban senkinek sem kell idő előtt elbúcsúznia.” Vagyis időben kezelhetők lennének a rákos és daganatos megbetegedések is.

A Theranosba fektetett bizalmat a média is erősítette, amelynek kiváló alapanyag volt a semmiből felépült sikersztori: egy 19 éves nő otthagyja az egyetemet, és felépít egy 9 milliárd dolláros feltalálócéget. Ő volt a férfiak uralta Szilícium-völgy női igazgatója, aki olyan céget alapított, amely valós társadalmi hasznot hozhat.

Az alapító gyakran nyilatkozta, hogy a Theranos a férje. Tudatosan felépített egy karaktert, akiben bízni lehet: a példaképét, Steve Jobsot utánozva mindig feketébe öltözött, volt egy szekrénye tele egyforma ruhákkal, hogy mindennap ugyanazt vegye fel, „ne kelljen ezen gondolkodnia” (Steve Jobs is mindig így nyilatkozott), hogy csak a Theranosra fókuszálhasson. Gyakori résztvevője volt konferenciáknak, rendszeresen tartott inspiráló előadásokat és beszédeket komoly múltú üzleti rendezvényeken. Ikonná nőtte ki magát.

A sikersztori egészen addig tartott, míg a The Wall Street Journal oknyomozó újságírói 2016-ban ki nem derítették, hogy a Theranos-tesztek egyáltalán nem pontosak, és a vállalat a vizsgálatokhoz tulajdonképpen régi, rutinteszteknél alkalmazott berendezéseket használt. Ennek következtében – a pontatlanságok és félrediagnosztizálások miatt – a cég kifejezetten veszélybe sodorta a tesztjeit használó páciensek egészségét. Az Edisonnal csak tizenötféle vértesztet végeztek el, miközben a reklámban kétszázat ígértek. A többi mérést hagyományos vérelemző készülékekkel, köztük Siemens gépekkel készítették el, és egyes mintákat hígítani kellett a megfelelő mennyiség eléréséhez, ami jelentősen rontotta a mérések pontosságát. A befektetőknek a cégnél tett látogatásukkor levették az ujjukból az egy csepp vérmintát, amelyet előttük behelyeztek a doboznyi méretű minilaboratóriumba, az Edisonba, majd amíg körbevezették őket, addig az alagsorban felállított, hagyományos készülékeken elvégezték az analízist, így az eredmények viszonylag pontos képet mutattak; ezeket távozáskor át is adták az érintetteknek. Később ugyanezt a gyakorlatot vitték át és alkalmazták a lakossági vizsgálatoknál is.

A Szilícium-völgybe beköltöző, 800 embert foglalkoztató cég értékét 10 milliárd dollárra becsülték 2014-ben. Négy évvel később azonban csalás miatt vádat emeltek Holmes és volt operatív igazgatója, Ramesh Balwani ellen, kétrendbeli összeesküvés és kilencrendbeli csalás miatt. A vádirat szerint a startup két vezetője elsikkasztotta a befektetők pénzét, politikai döntéshozókat és orvosokat vezetett félre szándékosan, valamint becsapta a vevőkörét is.

Ne maradj le a friss hírekről, ide kattintva kövess minket a Facebookon vagy csatlakozz a Filmsor Light csoporthoz, ahol te is elmondhatod a véleményed!
Ez is érdekelhet:
<