Boss Level – Játszd újra! filmkritika

A Fehér pokol, a Narkó, A Szupercsapat és a Füstölgő ászok rendezője, Joe Carnahan gondolt egyet és megcsinálta a Idétlen időkig, a Palm Springs vagy éppen a Boldog Halálnapot! legvéresebb és talán legszórakoztatóbb verzióját.

A több helyen már 2020-ban bemutatott, de hozzánk csak 2021-ben érkező Boss Level – Játszd újra! főhőse Roy (Frank Grillo), aki arra ébred, hogy egy bérgyilkos próbálja megölni őt, miközben egy dögös szőkével fekszik az ágyban. Ha a bérgyilkos nem járna sikerrel, akkor a biztonság kedvéért ott köröz az ablaka előtt egy gépfegyverrel felszerelt helikopter, de még vagy hat másik bérgyilkos is kifejezetten ő rá vadászik. Roy ezt mégis a legnagyobb nyugalommal veszi tudomásul, ugyanis legalább százszor átélte már ezt. Valami oknál fogva újra meg újra megéli azt a napot, amelyen válogatott bérgyilkosok sora különböző halálnemekkel illeti őt.

Boss Level Frank Grillo

Joe Carnahan a Közvetlen célpont után ismét Frank Grillot választotta filmje főszerepére, ami remek döntésnek bizonyult és megint csak elgondolkodtatja azért az embert, hogy ennek a fickónak hol ment félre a karrierje. Grillo ugyanis annyira karizmatikus (ismételten), hogy napjaink ünnepelt akciósztárjának kellene lennie, ehelyett örülhetünk neki, ha beesik neki egy-egy kisebb szerep olyan blockbusterekben, mint a Bosszúállók-filmek.

A Boss Level – Játszd újrában is uralja a vásznat, persze nincs nehéz dolga, hiszen eléggé egyszemélyes filmről beszélünk, ami kizárólag az ő karaktere köré építi a cselekményét, de Grillo 100 percen keresztül hozza a fanyar humorú macsót, aki “idővel” azért meglépi a saját korlátait.

A film főhőse ugyanis arra használja fel örök életét (vagy örök halálát), hogy adott nap 12:47-ig (addigra biztosan meghal) minél jobban leigya magát vagy minél gyorsabban felvigyen egy csajt a lakására, mindezt persze egészen addig a pontig, amíg valami motivációt nem talál arra, hogy megpróbáljon ebből az egész időhurkos témából kimászni valahogy.

A Boss Level nem nagyon újítja meg a fent említett időhurkos filmek törvényszerűségét, de ahogy azt feldolgozza az több, mint zseniális. Ahogy Andy Samberg táncol egyet a Palm Springsben, mert már kívülről fújja mindenki mozdulatát, Grillo pont azzal a lazasággal kezeli az életére törő bérgyilkosok próbálkozásait. A film első 20 perce igazi akcióorgia, s bár ezt követően kis lelki megágyazásnak, motivációs pillanatoknak lehetünk szemtanúi, ez még pont annyi, amit a film elbír. Sőt kell is, hogy Grillo aztán a film második felében most már némi alaptudással rendelkezve az őt körülvevő szituációról, leszámoljon a főgonosszal és mentse, amit menthető. (Mint idővel kiderül, nem kicsi a tét.)

Frank Grillo Boss Level Jatszd ujra

És akkor ott vannak a poénok, amelyek zseniálisan használják ki a helyzetben rejlő komikumokat, szerencsére a nagy tét ellenére egy percig sem veszi komolyan magát a film és a látványos akció mellett olyan verbális adok-kapok megy, hogy azt öröm hallgatni. A szándékosan másodvonalas filmes megoldásokat látván különösen meglepő, hogy a forgatókönyv kifejezetten intelligensen lett megírva és idővel minden jelentéktelennek tűnő szereplő vagy esemény fontos részét képezi a történetnek.

A Boss Level – Játszd újra b-film, de azok közül már-már a kötelezően moziban nézős fajta, amelyben Grillo mellett olyan sztárok asszisztálnak, mint Naomi Watts, Mel Gibson, Ken Jeong, Annabelle Wallis és Michelle Yeoh.