Filmek, sorozatok, tévéműsorok és sztárhírek

Brian K. Vaughan – Pia Guerra: Y: AZ UTOLSÓ FÉRFI 1-2.

Y: The Last Man

Lehet, hogy te vagy az utolsó férfi a Földön Yorick! Felelősséggel tartozol a világnak!

Az amerikai Vertigo kiadó 2002-ben dobta piacra a 60 számot megélt Y: Az utolsó férfi címet viselő kiadványát, amelynek főhőse Yorick Brown, az utolsó életben maradt hímnemű ember.

A képregény írója, a legutóbb a SAGA kapcsán a Filmsoron helyet kapó Brian K. Vaughan, akinek ezúttal Pia Guerra szegődött társául, mint rajzoló. És ha már a SAGA kapcsán megemlítettük, hogy Vaughan a Lost vezető íróinak egyike volt, akkor kezdjük is rögtön ezzel a képpel:

A három Eisner-díjat is elnyerő képregény-sorozat egy olyan poszt-apokaliptikus világban játszódik, amelyben egyik pillanatról a másikra kihalnak a Föld hímnemű egyedi, csupán a fentebb említett úriember marad életben, na meg az ő Ampersand nevű majma.

Bár a sorozat egyes részei korábban már megjelentek itthon a Kingpin kiadó Vertigo-sorozatában, nekem először volt szerencsém találkozni az Y-nal, ráadásul most, mint önálló kötet jelent meg, igaz ezúttal is a Kingpin kiadónak köszönhetően, amely a tervek szerint elejétől a végéig bemutatja a az utolsó férfi történetét.

A most kiadott 1. kötet az 1-3 fejezetet tartalmazza (a 2. kötet pedig a következő hármat), úgyhogy az kijelenthető, hogy elég tartalmas adagot kapunk ahhoz, hogy eldöntsük érdekel-e minket a sokadik poszt-apokaliptikus történet. Persze érdekelni fog.

Mert az Y egészen más, mint az eddigi poszt-apok történetek. A hőse nem akarja megmenteni a világot, de tulajdonképpen ezt az apropót használja fel arra, hogy megvalósítsa egyetlen célját: megtalálni a barátnőjét, akinek éppen az esemény pillanatában kérte meg a kezét. Yorick egyébként is kissé esetlen figura a hősködéshez, talán egy képességek nélküli Peter Parkerhez hasonlítható leginkább, aki az esemény előtt utcai bűvészetből élt meg (pontosabban inkább nem élt meg), miközben azért ennél sokkal többre hivatott, legalábbis anyai ágon biztosan… de ezzel kapcsolatban inkább nem spoilereznénk.  A lényeg, hogy a leginkább csak saját (boldogságával) magával foglalkozó Yorick kénytelen kelletlen útnak indulni, mindenféle tudósok felkutatására, miközben az útja során rengeteg veszély leselkedik rá.

Vaughan persze nem csak Yorick kalandjaira helyezi a hangsúlyt, de a párhuzamosan futó történetekből azért szépen lassan kirajzolódik, hogy hogyan él túl az emberiség, pontosabban a női nem egy olyan világot, amelyet megelőzően a szerelők, építészek, villanyszerelők, szállítmányozók 99 százalékát férfiak adták, amelyben kihalt a kormánytagok 85 százaléka, vagy amelyben a katolikus papok, a muszlim imámok és a rabbik 100 százaléka semmivé lett. Persze szó sincs arról, hogy az Y valami feminista kiáltvány lenne, de kiváló humorral és nem kevés társadalomkritikával mutatja be, hogy milyen az, amikor a nők át kell, hogy vegyék a férfiak helyét is a világban.

Pia Guerra illusztrációi a mostani divattal ellentétben nem vesznek el a részletekben, sőt nyugodtan nevezhetjük akár felszínesnek is, de éppen ezzel járul hozzá ahhoz, hogy az olvasó olyan tempóban menjen képkockáról képkockára, ahogyan az események is pörögnek.

A képregényről süt, hogy  mozgóképen is simán megállná a helyét, az egy időben, de más helyszíneken párhuzamosan futó paneleket szinte látjuk magunk előtt, mint egy sorozatepizód végére kihegyezett katarzispontot. (Tavaly ilyenkor az FX be is rendelte a sorozatot, aztán áprilisban jött a hír, hogy elkaszálták, majd az egész bizonytalanná vált és azóta is az…)

Az Y: Az utolsó férfi 1 és 2. számát a Kingpin kiadónak köszönhetően olvashattuk el.

<