Hír és közéleti magazin

DEVS sorozatkritika

Megérkezett az FX új sorozata és rögtön beszippantotta a konteóhívőket.

Alex Garland mind íróként, mind filmrendezőként bizonyította már, hogy különleges víziókkal rendelkezik, ezúttal pedig tévésorozat formájában láthatjuk az egyik ilyet.

Garland, aki olyan filmeket jegyez, mint a 28 nappal később, a Napfény, a Dredd, az Ex Machina vagy éppen az Expedíció, mintha csak utóbbi két produkció egyvelegét álmodta volna sorozatformába az FX-re. (A sorozat itthon az HBO GO műsortárában található meg.)

A DEVS címet viselő sorozat ugyanis egyszerre egy magasabb rendű és magasabb rendűséget kutató misztikus történet, mint mondjuk a Jeff VanderMeer novellájából készített Expedíció, miközben egyszerre hozza tech-thriller hibrid Ex Machina által letett alapok nyomasztó hangulatát.

A DEVS-ben (amely címét az angol Developers, vagyis fejlesztők szóból nyerte) programozó Lily (Sonoya Mizuno) a Szilícium-völgyben lévő Amaya nevű hi-tech cégnél dolgozik. Amikor barátja, Sergei (Karl Glusman) látszólag öngyilkosságot követ el, Lily számára hamar világossá válik, hogy a férfi halálában a munkája is szerepet játszott és nyomozni kezd a munkáltatója (Nick Offerman) és annak titkos fejlesztési részlege, a DEVS után.

A startup-kultúrát inkább csak felszínesen érintő és bemutató DEVS Forest nevű vezetője nem az új Facebookon vagy a mesterséges intelligencián dolgozik, hanem – a világ első kvantumszámítógépének megalkotását követően – egy sokkal nagyobb célt szolgál, de ennek részleteit apránként oldja fel előttünk az író-rendező.

Ismerve Garland novelláit (Hiperkocka, A part) kétségünk sem lehet afelől, hogy az alkotója alaposan kigondolta a DEVS pilléreit. Ennek megfelelően nem is önti a történetet és a karaktereit a nyakunkba, sokkal inkább egy lassan és átgondoltan a (hiper)kockákat egymásra rakó történet kezd kirajzolódni a szemünk előtt – legalábbis 2 rész után.

A lassú építkezést kisebb wtf? élmények és mondjuk az Ex Machina tükörtermét idéző látványelemek támogatják meg, ahogy San Francisco lankás útjai és természetközelisége is sajátos hangulatot áraszt, de illik kiemelni Ben Salisbury, Geoff Barrow és a The Insects taktusait is, amelyek az ember bőre alá kúsznak és már önmagukban valami furcsa nyomasztó érzést keltenek a nézőben.

A DEVS egy tech-sci-fi, amely több remek sorozatot is megidéz történetiségében vagy látványában (Foglalkozásuk: amerikai, A rejtély, Képmás, Westworld), mégis teljesen egyedi atmoszférája van, helyenként olyan mint hipnotikus kozmikus utazás, amely során általában nem a végállomás, hanem maga az út a fontos.

A DEVS tehát egy filozófiai utazás, amelyben jelentős szerepet kap a konteó-hívők által csak kronovizorként emlegetett szerkezet (erről itt írtunk, de vigyázat, ha nem láttad még az első 2 részt, akkor csúnya spoilerbe futhatsz) a determinizmus, az ok-okozati összefüggések vizsgálata és persze az, hogy mi emberek képesek vagyunk-e elfogadni, hogy nem feltétlenül rendelkezünk a döntéseink felett.

Mi a determinizmus? A determinizmus a jelenségek egyetemes oksági meghatározottságát állító filozófiai nézet. E felfogás szerint minden – természeti, társadalmi, pszichikus – jelenség korábbi történések által meghatározott. Képviselői tagadják a véletlen létezését. A determinizmus szerint minden tény és esemény kauzálisan szükségszerű abban az értelemben, hogy nem lehetséges olyan tény vagy esemény, amelyet bizonyos feltételek ne tennének szükségszerűvé. Ha valakinek megadathatna, hogy ismerje a világ teljes állapotát egy adott pillanatban, akkor a természeti törvények segítségével képes lenne meghatározni a világ állapotát minden megelőző és későbbi időpontban is. Döntés csak egyféleképp lehetséges: úgy, ahogyan a genetika törvényei és a környezeti hatások meghatározzák. A döntés folyamata nem, de az akarat szabadsága illúzió. Ez a gondolat már az ókorban is megjelent, de részletes, matematikai kifejtésére csak a 18. században került sor. A determinizmus gondolata összefügg egyrészt a természettudományoknak tulajdonított magyarázó erővel, másrészt a szabad akarat kérdésével.

Persze egyelőre inkább csak monológok szintjén ismerkedünk a különböző filozófiai víziókkal, miközben a háttérben egy globális kémtörténet rajzolódik ki, amelynek bizonyos szálai némi akciót is hoznak a cselekménybe.

Ha valahol minuszos a sorozat, az egyelőre a karakterei. Bár a Nick Offerman által alakított Forest kétségtelenül izgalmas figura lehet a későbbiekben, valahogy érződik, hogy az emberek csak kellékek ahhoz, hogy Garland valami sokkal magasabb rendűbb, de mégiscsak egy konteós alapokon nyugvó történetről mesélhessen a nézőnek.

DEVS (2020)
80%
Remek

Ha szeretsz bekötött szemmel egy rejtélyes dobozból titokzatos dolgokat kivenni, akkor a DEVS a te sorozatod.

  • Szerintem