FERTŐZÉS filmkritika

Contagion (2011)

0 46

“Egyáltalán nem tartom meglepőnek, mert a tudósok, akikkel beszéltem, mind azt mondták, hogy ennek bekövetkezése csak idő kérdése.” Scott Z. Burns.

Különösen aktuálissá vált újranézni Steven Soderbergh 2011-es drámáját, amelynek középpontjában egy a mostanihoz hasonló világjárvány áll. A letöltési, VOD- és streaminglisták élmezőnyében jelenleg kiemelt helyet foglal el a Fertőzés, nem véletlenül és nem érdemtelenül.

A jelen valósága és a 2000-es évek végén Scott Z. Burns által papírra vetett forgatókönyv között félelmetes áthallások vannak, kezdve a járvány gócpontjától, az egészségügyi és a kormányzati intézkedéseken át egészen a személyes drámákig és társadalmi kérdésekig.

Egy fiatal nő, Beth Emhoff (Gwyneth Paltrow) rosszul lesz, nagyjából egy megfázás tüneteit produkálja miután hazatért hongkongi útjáról. Két nappal később halott, és az orvosok nem tudják mi okozta a halálát. Hamarosan más embereken is jelentkeznek a tünetek: köhögés, láz, bénulás, agyvérzés és halál. A világ minden részén szaporodnak a megbetegedések, végül kitör a globális járvány. Az amerikai kutatóintézet orvosai megpróbálják megfejteni a vírus kódját, az Egészségügyi Világszervezet munkatársai a járvány forrását keresik. Miközben sokan a pandémia megállításán dolgoznak, elindulnak az összeesküvés-elméletek, növekszik a karantén okozta káosz és szépen lassan a széthullás veszélye fenyegeti az egész világot.

A korai kritikák mind érdektelen, lassú, unalmas , vontatott filmként jellemezték a Fertőzést, a legnagyobb kritikának pedig azt rótták fel, hogy a film hiteltelen: sem a járvány kiindulására nem ad pontos magyarázatot, sem azt nem magyarázza meg, hogy egyes emberek miként lehetnek immúnisak a kórokozóra. Most, majd 10 évvel később itt állunk, fogalmunk sincs róla, hogy pontosan miként szabadult ránk a koronavírus és azt, hogy egyes emberek megbetegednek, még mások nem, mindössze annyival tudunk magyarázni, hogy az erős szervezet ellenáll a vírusnak.

A Fertőzést eredetileg a 2002-es SARS járvány inspirálta, amely során a fertőzöttek száma – legalábbis a hivatalos adatok szerint – alig haladta meg a 8000 főt, bár így is 10 százalékos halálozási arányt produkált, hiszen 775-en veszítették életüket közvetlenül a SARS miatt, még további 60 ember halála közvetett módon volt kapcsolatba hozható a járvánnyal. Burns másik inspirációs alapanyaga a 2009-es sertésinfluenza-járvány (H1N1), vagy tudományos nevén SIV fertőzés volt, bár saját elmondása szerint a MEV-1 vírust két vírusból kombinálta, egyikük a Nipah, amely a sertéseket érinti, a másik Hendra, amely a lovakat fertőzi meg, de emellett tanulmányozta a szervezett himlőre adott reakcióját is.

„Valahol a világban, a rossz disznó találkozott a rossz denevérrel.”

A mostani koronavírus ennél sokkal jobban hasonlít a filmben látható járványra, igaz ennek a halálozási aránya azért jóval csekélyebb, hiszen a Fertőzésben 20, még a valóságban jelenleg 2-3 százalékos, főleg egyébként is súlyos betegséggel küzdő érintettekről beszélünk. A másik alapvető különbség pedig a vírus lefolyása, hiszen a filmben kitalált MEV-1 nevű vírus napok alatt elpusztította a gazdatestet. Szintén meg kell említeni, hogy még a MEV-1 emberek közötti fizikai érintkezéssel, valamint tárgyakon keresztül terjedt, addig a koronavírus inkább csak előbbi, legalábbis az eddigi kutatások szerint nem képes túlélni a tárgyakon.

A Fertőzés bemutatását követően sok hangos kritikusa volt a filmnek, de mostanra egészen más megvilágításba kerültek a dolgok. Scott Z. Burns író már akkor is hangsúlyozta, hogy célja a látványos apokalipszis helyett a valósághű történet volt, így szenzációs fordulatok helyett elismert szakértőkkel konzultálva alakította ki a történetet.

Például Dr. Ian Lipkinnel a Columbia Egyetemről és Dr. Larry Brilliant epidemilógussal, akik kollégáikhoz hasonlóan gyakran figyelmeztettek arra, hogy a 21. századi társadalmak nincsenek kellőképp felkészülve egy bizonyosan közelgő világjárványra. Dr. Lipkin rögtön az első találkozásukkor leszögezte, hogy csak akkor hajlandó tanácsadóként részt venni a filmben, ha az tudományosan teljesen helytálló lesz, így lehetősége se nagyon lett volna eltérni a realitástól. Hozzáteszem egy a napokban a Varietyben megjelent interjúban Scott Z. Burns elmondta, hogy mostanában persze rengeteg üzenetet kap és amellett, hogy arról érdeklődnek van-e rálátása a COVID-19 okozta helyzetre, többen megkérdezték már, hogy időutazó-e esetleg tagja-e az illuminátusok közösségének…

Nem csak tudományos, de dramaturgiai szempontból sem érheti kritika a Fertőzést. Kiválóan mutatta be a különböző társadalmi csoportok helyzetét egy-egy személyes drámán keresztül, miközben láttuk, hogy miként szabadul rá a vírus a világra. Steven Soderbergh kiválóan vitte vászonra Burns vízióját, de a Fertőzés atmoszféráját leginkább Cliff Martinez nyugtalanító taktusai adják meg, miközben a járvány terjedését a koncentrált kameramunka is kiválóan megtámogatja.

„Semmi sem terjed úgy, mint a félelem”

Burns és Soderbergh víziója részleteiben is több mint hiteles. Kiemelten kezeli a filmjében az álhír-gyárosokat (pedig hol volt még akkoriban a fake news napjainkhoz képest) és persze azokat, akik a gyors meggazdagodás lehetőségét látják a globális, egész világot érintő katasztrófában.

A színészeket nem érheti panasz, persze ilyen szereposztás mellett nem is vártunk kevesebbet. Még a kisebb szerepekben is olyan világsztárokat láthatunk, mint Matt Damon, Kate Winslet, Jude Law, Marion Cotillard, Gwyneth Paltrow, Laurence Fishburne, Bryan Cranston, Jennifer Ehle, Enrico Colantoni, Anna Jacoby-Heron vagy éppen Chin Han. Közülük talán Matt Damon karaktere állhat a legközelebb a nézőhöz, hiszen ő az a józanul gondolkodó, de a gyermekét bármi áron megóvó fickó, aki az átlagembereket, így talán kicsit a nézőt is képviseli.

A Fertőzés mostanra nem csak a valaha készült egy legjobb, de messze leghitelesebb katasztrófafilmje lett Hollywoodnak, hitelességét pedig olyan pontokban lehetne összefoglalni: mint a vírus terjedése, a tömegpszichózis bemutatása, a paranoia eluralkodása és az a kevés józanul gondolkodó a tömeghisztéria idején.

Ebben bízik egyébként Burns is, aki a fent hivatkozott interjú alapján, több mint bizakodó. Szerinte az emberiség már sokkal súlyosabb járványokat is leküzdött, elég csak a gyermekbénulást, a himlőt vagy éppen a kanyarót említi, amelyet vissza tudott szorítani a tudomány.

Ha a közegészségről van szó, amíg nincs egy gyógyászatilag vagy tudományosan előállított gyógymód, addig mi vagyunk a gyógymód. Mi lehetünk a gyógymód. Ez azt jelenti, hogy hallgatnunk kell a közegészségügy szakembereire és tudatosítani kell magunkban, hogy milyen felelősséggel tartozunk a másik ember iránt.

Végezetül említsük meg azt is, hogy a Fertőzés szinte kísérteties módon belenyúlt a járvány terjedésének lehetséges okába is, amit akkor nagyjából körberöhögtek, ma valóságosabb tűnik bárminél. Már csak azért kell szorítanunk, hogy a MEV-1 elleni vakcinánál hamarabb találják meg a megoldást a koronavírusra.

Ez a honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. Elfogadom Bővebben.

Adatvédelmi irányelvek