George Clooney nemrég egy interjúban nem túl jó véleménnyel nyilatkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökről (pontosabban egy hasonlattal élt) új filmje kapcsán.
George Clooney Orbán Viktort is megemlítette Az éjféli égbolt kapcsán
A kijelentésre aztán a magyar diplomácia reagált. Mint kijelentették és több helyütt leírták: Clooney csak azért támadta a magyar miniszterelnököt, mert jóban van Soros Györggyel és fiával, Alex Sorossal, ami miatt “nyilván őt is a befolyásuk alatt tartják Sorosék”.
George Clooney most egy Telexnek elküldött közleményben reagált ezekre a vádakra. Alp egy olvasója kereste fel a színész képviselőjét, Stan Rosenfieldet, majd továbbította a választ, amelynek a hitelességéről a közlése előtt a Telex is megbizonyosodott.
George Clooney teljes közleményének fordítása:
“Nem számítok arra, hogy a válaszomat a magyar híroldalak nagy része lehozná, mert azokat az orbáni rezsim vagy közeli szövetségeseik tulajdonolják és működtetik. De azért lesz visszhangja.
Soros Györggyel egyszer, egy ENSZ-értekezleten találkoztam, ahol az Egyesült Államok elnöke is ott volt, és a menekültválságról volt szó. Egyszer találkoztam a fiával, Alexszel is, egy davosi rendezvényen. Ebben ki is merül a kommunikációm Soros Györggyel. Orbán propagandagépezete tehát hazudik, pont.
Ugyanakkor a Soros család oktatást és jogsegélyt finanszírozott a szegényeknek és a menedékkérőknek, elsöprő jótéteményt hoztak a világnak. Orbán úr ugyanezt érzékelhette 1989-ben, amikor Soros úr fizette az angliai tanulmányait. Aztán a kormánya egymillió dollárt fogadott el Soros úrtól a régi szép időkben, amikor Orbán Viktor a kommunizmus ellen küzdött.
Ami korábbi megjegyzéseimet illeti, szégyellném magam, ha nem szólalnék fel nyilvánosan az efféle a tekintélyelvűség ellen, amelyben az Orbán-rezsim az ellenőrzése alá vonja a médiát, a cégeket drákói adószabályoknak veti alá, elhallgattatja a szabad sajtót, csak az ő engedélyükkel fotózható a drótkerítésük, démonizálja a jogfosztottakat, és a szélsőjobb felé kacsintgat.
Mintha 1956 soha nem történt volna meg, amikor a világot elárasztották a szovjet uralom elől menekülő magyar menekültek.
Nagyon kedvelem a magyar embereket. Az 1980-as évek elején voltam ott először, amikor még a Szovjetunió része volt. A 2000-es évek elején tértem vissza, és a Dunaparton sétálgattam. Akkoriban Magyarország a Szovjetunió bukása után elért demokratikus siker ékes példájának látszott.
Várom a napot, amikor Magyarország újra rátalál arra, ami egykor volt.”