Filmek, sorozatok, tévéműsorok és sztárhírek

Már forog Nolan csúcs-scifije!

A Paramount Pictures hivatalosan is bejelentette, hogy Christopher Nolan rendező új sci-fije, az Interstellar forgatása megkezdődött a kanadai Albertában.

Chris Nolan forgat
Chris Nolan forgat

A Paramount Pictures hivatalosan is bejelentette, hogy Christopher Nolan rendező új sci-fije, az Interstellar forgatása megkezdődött a kanadai Albertában.

A nagy költségvetésű sci-fi különleges vállalkozás lesz ? mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy ritka módon egyszerre két nagy hollywoodi stúdió működik közre az elkészítésében. A Paramount az észak-amerikai, a Warner Bros. a világ többi részére vonatkozó forgalmazási jogokat kapja cserébe.

Az új film történetét ? ahogy ezt már A sötét lovag-filmeknél megszokhattuk ? teljes titokban tartják, a forgatókönyvet ismét a rendező öccse és állandó munkatársa, Jonathan Nolan írja, témája pedig, a stúdiók közlése szerint: ?egy hősies utazás, mely olyan messzire jut az űrben, amennyire ezt tudományos ismereteink megengedik.?

A sztoritól tehát nem sokat tudni, annyi biztos, hogy egy Kip Thorne nevű fizikus elméletére épül, aki a fekete lyukakat meg mindenféle űrbéli hókuszpókuszt tanulmányozott – pl. csillagközi utazás – élete során. A teljesség igénye nélkül, íme néhány név a stábból: Anne Hathaway, Jessica Chastain, Matthew McConaughey, Topher Grace, Michael Caine, Casey Affleck és John Lithgow.

A tervek szerint 2014. november 7-én kerül a mozikba.

De mi az a Kip Thorne elmélet?

Kip Thorne elméleti fizikus
Kip Thorne elméleti fizikus

A féregjárat (vagy féreglyuk) vékony, csőszerű képződmény, ami az Univerzum (vagy más univerzumok) két távoli, görbületmentes területét köti össze. A féreglyukról szóló elmélet a Világegyetem kialakulásának elméleteiből született, közvetlen következménye annak a feltevésnek, hogy a tér pontjai kaotikusan összekötött állapotban vannak vagy lehetnek.

Albert Einstein és Nathan Rosen már 1935-ben bebizonyították az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjainak lehetőségét. A jelenség neve azóta is Einstein-Rosen?híd. Ezeknek kialakulása afekete lyukakhoz kapcsolódik. A fekete lyuk szingularitása úgy viselkedik, mint egy féreglyuk egyik oldala, ezenkívül instabil, és gyorsan pontszerű szingularitássá válik.

Az 1960-as években John Archibald Wheeler és Robert Fuller számításai szerint a féreglyuk olyan gyorsan omlik össze, hogy azon még a fénysugár sem hatolhatna át.

A kétirányú féreglyukak elméleti alapjait Kip Thorne és diákjai dolgozták ki 1985-ben.

A téridő állapota a Nagy Bumm utáni 10?43 másodperccel (ezt nevezik Planck-időnek, amikor a négy alapvető kölcsönhatás még nem különült el egymástól) egyfajta turbulens, felfújódásban lévő habra hasonlított, amelyben a buborékokat kvantummechanikai bizonytalanságok uralták. Ebben az időszakaszban az Univerzum négydimenziós gömbhöz hasonlított. A születő féreglyukak a gömbfelszín különböző pontjait kötötték össze kitüremkedések formájában. Átmérőjük megegyezik azzal a távolsággal, amelyet a fény a Planck-időig képes volt megtenni, ami 10?33 centiméter. A Világegyetem a tér buborékjaiból áll, amely buborékok felszínét önmagával és más buborékokkal féreglyukak kötnek össze.

<