Filmek, sorozatok, tévéműsorok és sztárhírek

Kódjátszma – Film a díjszezonnak

Itt a díjszezon, mi pedig úgy döntöttünk, hogy sorra vesszük azokat a filmeket, amelyek a Golden Globe, a BAFTA és az Oscar gálák középpontjában állnak.

Első választottunk a The Imitation Game, amely magyar keresztségben a Kódjátszma címet kapta, amely természetesen – mint szinte mindig – rohadtul távol áll attól amit a film képviselni szeretne. A történet ugyanis valóban egy kódfejtőről szól és valóban fontos tény, hogy ő egy kódfejtő, azonban ez éppen csak akkora porszem a gépezetben, mint amilyennek Alan Turingot gondolta a közvélemény a saját idejében.

cumberbatch-turing

A The Imitaton Game ugyanis Alan Turing matematikusról szól, mit talán ezért is több ponton is áthallást véltünk felfedezni egyik kedvenc filmünk az Egy csodálatos elmével, hiszen ahogy az, úgy ez is valós eseményeken alapszik, pontosabban valós események, kiszínezett, Oscar-szezonra időzített giccsparádéja – szerintünk, de ezt csak azok tudnák megmondani, akik valóban ismerték a történet főhősét.

Alan Turing matematikus alkotta meg ugyanis azt a Gépet (nagy betűvel, mint a Person of Interestben), ami segítségével sikerült feltörni a nácik titkos kódrendszerét, az Enigmát és amely gép a történészek szerint két évvel és 14 millió halottal rövidítette le a II. Világháborút – így lett Alan Turing egyszerű porszemből hatalmas a hatalmasok játékában.

imitation-game-benedict-cumberbatch_612x380

A film három idővonalon fut. A fővonal természetesen a gép megalkotása, emellett kapunk flashbackeket és flashworwardokat, előbbi Turing nemi beállítottságának és motivációjának kialakulását igyekszik bemutatni, még utóbbi bemutatja, hogy a háború hőséből hogyan lesz egy konstans senki, akit az első adandó alkalommal meghurcolnak és végül öngyilkosságba hajszolnak mássága miatt.

Naná, hogy ilyen alapanyagból adott, hogy egy jó filmet lehessen kerekíteni, de valahogy itt meg is rekedt a Kódjátszma és nem gondolom, hogy olyan maradandó lesz mint a fent említett, John Forbes Nash életét elregélő Egy csodálatos elme – igaz abban meg a főhős skizofréniája volt elegendő tápanyag ahhoz, hogy valami átlagon felülit adjanak.

AP FILM REVIEW THE IMITATION GAME A ENT

Engem speciel sokkal jobban lekötöttek a flashbackek és a valóban feszült flashforward, Rory Kinnear arcát (amikor elé rakják az újságot) biztosan jó ideig nem felejtem majd el, szerintem ezek a dialógusok és jelenetek sokkal feszültebbek és drámaibbak voltak, mint maga a gép megalkotása, amelyben nem éreztem azt a szenvedélyt mint mondjuk egy Halt and Catch Fire-ben.

“Sometimes it is the people no one imagines anything of who do the things that no one can imagine.” Többek közt ezen mondat szánkba rágásán érződött, hogy mennyire díjorientált filmet készítettek, de ha nagyon gonosz akarnék lenni, azt mondanám ez az első perctől az utolsóig érződött. Ez nem kimondottan rossz kritika amúgy sem, hiszen ezekre a filmekre is szüksége van a filmiparnak, különösen úgy, ha sikerült megtalálni a megfelelő színészeket.

The imitation Game

Benedict Cumberbatchnek persze nem eshetett nehezére eljátszani egy különc zsenit a Sherlock után, de azért ez a karakter sokkal sebezhetőbb, mint mit eddig megszoktunk tőle. Keira Knightley is teljesít, igaz kezdem úgy érezni, hogy valami újítani kellene a színésznőnek, mert eléggé kezd beleragadni ebbe a karakterszínészségbe.

Ha már karakterek, azért volt jó pár töltelékkarakter, aki csak egy bizonyos pont erejéig volt érdekes. A Charles Dance által alakított Denniston parancsnok, aki csupán az unalmas részek feszültségének megteremtéséért volt jelen, az Allen Leech által alakított John Caincrossnak nagyjából egyetlen fontos szerepe volt, még hogy megtudjuk, hogy nem feltétlenül a világvezetők alakítják a háborút; még Matthew Beard karaktere csak és kizárólag egy kis hatásvadász dráma miatt jött létre, Hugh előtt pedig teljesen érthetetlenül állunk, hiszen nem is motivált, de nem is demotivált, igazából teljességgel felesleges karakter volt a történetben.

Többször is említettük, hogy a film hatásvadász, bár Turing élete tényleg megfilmesítésért kiáltott, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 60 évvel a halála után kapta fel a nevét a köznyelv. Turingot ugyanis mássága miatt börtönbüntetésre ítélték, amit kiválthatott egy libidócsökkentő hormonkezeléssel (azt várták ,hogy ez majd elnyomja a homoszexualitását), ráadásul mivel tettét és találmányát a Turing-gépet (Christophert) 50 évre titkosították, a közvélemény nem tudhatta meg, hogy több millió ember megmentőjét hurcolja meg – persze nem vagyunk biztosak benne, hogy az ügynek más kimenetele lett volna abban a korban, amikor súlyos bűnnek számított a homoszexualitás.

Benedict Cumberbatch Kodjatszma

Alan Turing egyébként – a két évig tartó hormonkezelés első évében – ciánmérgezésben halt meg, valószínűleg attól a félig elfogyasztott almától, melyet az ágya mellett találtak. Magát az almát soha nem vizsgálták, a ciánmérgezést a holttest alapján állapították meg. A többség úgy véli, a tudós halála nem lehetett véletlen, édesanyja szerint viszont baleset történt, ami Turing hanyagul tárolt vegyszerei miatt következhetett be, ezen az úton halad a film is, hiszen a történet elején is bemutatják, hogy Turing milyen “hanyag” módon bánik a ciánnal, ennek ellenére több összeesküvés-elmélet szerint a németek álltak bosszút rajta. 10/7

2009 szeptember 11-én ? jelentős társadalmi nyomás hatására ? Gordon Brown brit miniszterelnök bocsánatot kért a mindenkori kormány nevében azért a visszataszító bánásmódért, amelyben a homoszexuális tudóst részesítették annak idején a hatóságok, és ezzel halálba kergették.

? Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy Turing kiemelkedő tevékenysége nélkül a második világháború története nagyon másként alakult volna. A hála, amivel neki tartozunk, még borzasztóbbá teszi azt az embertelenséget, amiben része volt ? jelentette ki a brit kormányfő.

  1. december 23-án utólagos királyi kegyelemben részesült.
<