Filmsor - Filmek, sorozatok, kultúra

Kritika: BOCS, HOGY ZAVAROM

Sorry to bother you (2018)

Az elsőfilmes Boots Riley Bocs, hogy zavarom című filmjének főhőse egy fekete, aki megtanul a fehérek nyelvén beszélni.

Persze Boots Riley nem ma kezdte a szakmát, ahogy a társadalomkritikát sem (rappelt ő még 2Pac-kel is annak idején, de a The Coup című bandájával is keményen odaszólt a politikának) – valahol ezeknek köszönhetően is született meg a Bocs, hogy zavarom ötlete is.

A film főhőse egy Cassius Green nevű afromaerikai fickó (akit az Atlanta sorozatból ismert LaKeith Stanfield alakít), aki annyira levan csúszva (konkrétan egy garázsban élnek a művészlélek barátnőjével, de még ezt sem tudják fizetni), hogy képes a legalantasabb munkát is elvállalni, így hát telemarketingesnek áll.

Ami persze nagyon nem áll jól neki, amíg egy tapasztalt call centeres kolléga, Danny “I’m too old for this shit!” Glover el nem árulja neki, hogy ha a “fehér” hangját használja, akkor sokkal többre jut. Cash pedig megfogadja a tanácsot, aminek köszönhetően egyre feljebb jut a céges ranglétrán, miközben barátai, a cég által kizsigerelt többi beosztott egyre inkább elfordul tőle.

A Bocs, hogy zavarom messze nem csupán egy csillogó köntösbe öltöztetett társadalomkritika vagy kiáltvány, nem csak egy fricska a modernizált rabszolgaságnak és nem is csak arról szól, hogy hogyan veszíti el a legjobb barátait valaki annak hatására, hogy előléptetik, hanem telis tele van olyan utalásokkal, amelyek messze kultfilmmé teszik.

A főhős neve ugye Cassius, a haveroknak csak Cash Green (Zöld Lóvé), még a Tessa Thompson által alakított barátnőjét Detroitnak hívják (itt ugye eleve rengeteg afroamerikai él, akik az 1960-as évek tomboló rasszizmusában nagyon komoly lázadást szítottak, amit csak a hadsereg tudott leverni), akinek a fülbevalóit elnézve nem vélelenül ez a neve…

Persze nem csak ezek a kulturális és popkulturális utalások teszik az átlag felé a filmet. A vizuális megvalósítás is ötletes. Például amikor Cash felhív egy ügyfelet, akkor szó szerint betolakodik az otthonába, Cash ott ül az ügyféllel szemben függetlenül attól, hogy az éppen mit csinál az otthonában, de a főhős gazdagodását is hasonló kreativitással ábrázolja a film.

Az eszement, de kiváló ötletek ellenére Riley filmje azért több helyen megbicsaklik. Egyrészt olyan tempót diktál, hogy néha követni sem tudjuk az eseményeket (vagyis inkább nincs időnk feldolgozni a látottakat), másrészt meg olyan sokrétű mondanivalót sűrít bele a filmbe, amit egyszeri megnézéssel nem biztos, hogy tudunk dekódolni (egyébként tényleg érdemes többször is megnézni a filmet az utalásokért). Kicsit mintha a Bocs, hogy zavarom nem csak az elnyomást és a diszkriminációt kritizálná, hanem annak a kritizálóit is.

Ne maradj le a friss hírekről, ide kattintva kövess minket a Facebookon vagy csatlakozz a Filmsor Light csoporthoz, ahol te is elmondhatod a véleményed!
Bocs, hogy zavarom (2018)
90%
Nagyszerű

Boots Riley mindenkinek görbe tükröt mutat, mindezt kiváló humorral és több mint ötletes vizuális megoldásokkal.

  • Szerintem
Ez is érdekelhet:
<