Kritika: BRIGHTBURN – A LÁNGOLÓ FIÚ

0 7

Új értelmet nyert az antihős fogalma.

Az évtizedes szülői terelés mit sem ér, ha valaki eleve gonosznak születik. Ezt már megtanultuk a gonoszgyerekes horrorokból. De mi van, ha ehhez szuperképesség is párosul?

A Brightburn már az előzetese bemutatásának pillanatában egyértelműen egy alternatív Superman történet volt, ennélfogva felesleges is foglalkoznunk azon kritikákkal, amelyek ezt a film alapkoncepciójának hibájaként, vagy egyenesen nyúlásként róják fel. A dolog ugyanis teljesen egyértelmű, az alkotói sem cáfolták soha, hogy mi az elképzelés.

Szóval adott egy gyermektelen házaspár, Kenték helyett ezúttal Breyerék személyében, na meg egy a farm mögött lezuhanó űrhajó, benne egy kisgyerekkel, akit örökbe fogadnak és sajátjukként nevelnek. Amikor bekapcsolódunk, a tipikusan szuperhősnevű Brandon Breyer már bőven a pubertáskorában van és szépen lassan el is kezdi felfedezni az erejét. Hogy ezt ne az ártatlanok védelmében használja, arról néhány lázálom, meg a pajta alá temetett űrhajóból jövő hanghullámok tehetnek, ami nagyjából olyan hatással van rá, mintha Clark Kent vörös kriptonitot nyaldosna.

A stúdió- és univerzum-független film már-már szándékosan sok áthallást és klisét felhalmoz, teljesen egyértelmű, hogy a Gunn-testvérek nem akartak valami újat, valami sosem látottat adni, hanem éppen ellenkezőleg. Beakadt nekik a gondolat, hogy mi lenne, ha az ezerszer látottat fordítanák ki és egy a bolygónkra érkező, emberfeletti erővel bíró idegen életforma történetét nem romantizálnák, hanem horrorizálnák.

Ez is érdekelhet:

Ha ezzel a gondolattal megbarátkozunk és befogadó érzékekkel ülünk le a Brightburn (ez egyébként a város neve) elé, akkor egy bőven szórakoztató vérfürdőt kapunk az alternatív szupergonosz köntösben. A Brightburn bizonyos jeleneteiben meglepően merész, akár keményvonalas horrorelemeket is használ, amit a szuperképességekben utazó művek általában messze elkerülnek.

A Brandon Breyert alakító Jackson A. Dunn-nak félelmetesen erős kisugárzása van a fiatalkora ellenére is, még a szüleit alakító Elizabeth Banks és David Denman kiválóan elvégzik az iparosmunkát és asszisztálnak a gyerekszínész játékához. A Brightburnben és Brandon karakterében is sokkal több volt azonban: a film nem következetes, Brandon motivációit teljesen leegyszerűsítik és tulajdonképpen az egész forgatókönyvet feláldozzák a nagy finálé látványoltárán.

A mindössze 7 millió dollárból készített filmet amúgy a Gunn család hozta össze. Régóta dédelgették már az ötletet, de amikor James Gunnt kidobta a Disney, akkor a Galaxis őrzői rendezője neki is állt a projektnek, amelynek forgatókönyvét testvérei Brian és Mark szerezték. Meglepő módon a rendezést nem vállalta, azt David Yarovesky-nek, a The Hive című horrorisztikus sci-fi direktorának passzolta át.

(A semmitmondó alcímért meg jár a virgács a magyar forgalmazónak.)

Brightburn - A lángoló fiú (2019)
65%
Rendben volt

Ennyi pénzből bőven rendben volt a látvány, de egy erősebb és a karaktereire jobban fókuszáló forgatókönyvvel akár maradandót is alkothatott volna.

  • Szerintem

Ez a honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. Elfogadom Bővebben.

Adatvédelmi irányelvek