Filmsor - Filmek, sorozatok, kultúra

Kritika: HUNTER PREY

A vadász meg az ő zsákmánya.

A remek rövidfilmekben utazó Sandy Collora – eddig? – egyetlen nagyjátékfilmje is rövidfilmként ütné a legnagyobbat, ezzel együtt nem elpazarolt másfél óra az életünkből.

A kisköltségvetésű, a játékidő nagyrészében kétszereplős sci-fi-n bőven érződik, hogy nem egy profi stúdióprodukció, ezzel együtt a lehetőségeihez képest ügyes munka, amely elsősorban a mondanivalójára helyezte a hangsúlyt.

Valahol a távoli jövőben járunk, amikor a Prométheusz nevű űrhajó lezuhan egy elhagyatott kopár bolygón. A hajó utasai, a három Boba Fettet idéző maszkos katona meg foghatja a fejét, ugyanis a zuhanás után eltűnt az igencsak értékes és veszélyes foglyuk, akit mielőbb meg kellene találni. A macska-egér játék elkezdődik, de hamar kérdésessé válik, hogy pontosan ki vadászik kire?

Nick Damon és Sandy Collora forgatókönyve szépen lassan bontja le a mázat a történetről. Kezdetben olyan érzésünk lehet, mintha egy Star Wars vagy Star Trek történet mellékepizódjába csapódnánk bele az erőviszonyokat nem ismerve, de a két forgatókönyvíró intelligens párbeszédekkel ismerteti meg velünk azt az univerzumot és azt a felállást, amibe belecsöppentünk.

A játékidő sajnos hemzseg az üresjárattól, hőseink javarészt a sziklás sivtagi körülmények között kutatják egymás nyomait, de az okosan adagolt csavarok és a kibontakozó feszültség illetve a tét nagysága miatt ezek az üresjáratok ideálisak arra, hogy elgondolkodjunk a film mondanivalóján.

A film legnagyobb erőssége, hogy fokozatosan adagolja az információkat, ezáltal nem csak a szerepek (a vadász és a préda személye), de mi nézők is ide-oda billegünk és nem is igazán tudjuk, hogy kinek a túléléséért szorítsunk.

Űrhajót is felvoultató sci-fihez képest igencsak spóroltak a kiegészítőkön és itt nem  kézzel készítet maszkokra gondolok, mert azok messze rendben vannak, hanem arra, hogy igencsak szembetűnő az a minimalista készlet, amit felvonultatnak a filmben kezdve az egyszerű túrhátizsáktól a headsetekig. Hiányérzetük nem csak emiatt, de a vágások minősége miatt is lehet, ettől kicsit amatőr hangulatot áraszt a film.

A Hunter Prey nem látvány sci-fi, hanem inkább okos sci-fi kíván lenni, annak el is megy, ügyesen használja fel a rendelkezésre álló eszközeit, de ennél feszesebb, rövidebb történetként sokkal jobban működne.

Ne maradj le a friss hírekről, ide kattintva kövess minket a Facebookon vagy csatlakozz a Filmsor Light csoporthoz, ahol te is elmondhatod a véleményed!
Hunter Prey (2010)
60%
Nem rossz

Morális kérdésekre építő, gondolkodó sci-fiként megállja a helyét, de azért bőven marad a nézőnek hiányérzete az átlagosnál sokkal erősebb finálét követően is.

  • Szerintem
Ez is érdekelhet:
<