Lenyűgöző utazás – Raya és az utolsó sárkány kritika

A Raya és az utolsó sárkány kedves, megindító meglepetés. Egyik különlegessége, hogy ez az első Disney animációs film, amely kizárólag délkelet-ázsiai karaktereket mutat be, de mint sok film, amely a reprezentáció terén úttörő szerepet játszik, valójában egy olyan történetet mesél el, amelyet kifejezetten ismerős darabkákból állítottak össze. Mégis, rég láttunk már ennyire szívhez szóló alkotást.

Raya es az utolso sarkany kritika

A Disney-veterán Don Hall és az ezen a téren nem túl rutinos Carlos López Estrada által rendezett film egy olyan fantáziavilágba juttat el bennünket, amelyet egyrészt gyönyörűen vizualizáltak, másrészt kifejezetten érdekes karakterekkel töltöttek fel, hogy a végén egy olyan érzelmi csúcspontra juttassák a nézőt, amelyre napok múlva is szívesen gondolunk vissza.

A történet annyira bonyolult, amennyire ezek a történetek szoktak lenni. Kumandrában játszódik, egy elvarázsolt birodalomban, amelyet különféle délkelet-ázsiai kultúrák inspiráltak, és amelyet öt királyságra osztották fel, amelyek egy sárkány testrészeiről kapták nevüket.

A Raya és az utolsó sárkányban egy olyan világ tárul fel elénk, ahol emberek és sárkányok egykor harmóniában éltek egymás mellett. Amikor azonban egy gonosz erő fenyegette a vidéket, a sárkányok feláldozták magukat az emberiség megmentése érdekében. 500 évvel később varázslatuk egy Sárkánykő nevű ékszerben él tovább, amelyet a Szív nevű királyság egyik barlangjában őriznek, de a másik négy királyság magának óhajtja hatalmas erejét. Egy nap mind az öt frakció összejön és megpróbál békemegállapodást kötni, de küzdelem tör ki és a Sárkánykő öt darabra törik, amelyek szétszóródnak Kumandra királysága között. Ez megnyitja az ajtót egy ősi ellenség, a Druun nevű lények előtt, amelyek kővé változtatják az útjukba kerülő élőlényeket és amelyek pestisként terjednek a világban. Egy magányos harcosra, Rayára hárul a feladat, hogy felkutassa a legendás utolsó sárkányt, aki egyesítheti a széthullott földet és megosztott népeit. Útja során a lány megtanulja, hogy egy sárkánynál többre van szükség a világ megmentéséhez – bizalom és csapatmunka is kell hozzá.

Raya es az utolso sarkany

A Raya és az utolsó sárkány egyik legnagyobb pozitívuma, hogy úgy lopja be magát a szívünkbe, hogy azt észre sem vesszük. A tényleg lenyűgöző látványvilág mellett a karakterei is szerethetők, és bár a mostanság divatos girlpowerben, vagyis erős női karakterekben utazik, végre nem tűnik izzadtságszagúnak ez a kezdeményezés. A különösebb képességektől mentes Raya-t küldetéstudata miatt lehet csodálni, de a fő ellenlábasaként (és motivátoraként) feltűnő Namaari karaktere és jellemfejlődése is magával ragadja a nézőt. És akkor ott van még Sisu, a címbéli utolsó sárkány, aki minden együgyűsége ellenére a film üzenetének első számú közvetítője.

Bár a Raya és az utolsó sárkány kifejezetten ajánlott gyerekeknek is, a film intenzív kardjátéka és ökölharcai néha keményebb, felnőttesebb érzést kölcsönöznek, ahogy az üzenet (a megosztottság semmi jóhoz nem vezet) is leginkább csak a felnőttekhez jut majd el. Inspirációs forrásként A gyűrűk urát, a Trónok harcát és a Moanát is megemlíthetjük, de a Raya a megszokott panelek használata ellenére alanyi jogon is megállja a helyét.

Raya es az utolso sarkany film

A Raya és az utolsó sárkányban nincs igazi főgonosz, még a Druunok sem nevezhetők annak. Azonban van itt egy sárkány, aki nem igazán érti miért árulják el egymást az emberek, nem érti, miért nem bizalmatlan egymással Raya és Namaari és miért nem tehetik csak úgy félre a nézeteltéréseiket. Sisu őszintesége és szívtisztasága teszi a történetet olyan váratlanul felkavaróvá, különösen most.

A Raya és az utolsó sárkány tanulságai – a megbocsátás, a megbékélés és a kölcsönös áldozathozatal – egyáltalán nem újak. Csak éppen azt az érzést kelti benned, mintha először tanulnád meg őket.