Gyönyörűen véres – Mortal Kombat kritika

A Mortal Kombat mindig is a félelmetes harcokról, a színes karakterek sokaságáról és a gazdag történetről szólt. A játéksorozat közel három évtizeden át gyönyörűen eltalálta mindezeket az elemeket, de a filmes adaptációk leginkább a giccsestől a borzalmasig terjedtek. Most az elsőfilmes rendező, Simon McQuoid próbálta ezt megváltoztatni, mindezt James Wan produceri közreműködése és támogatása mellett.

Mortal Kombat 2021

Ahogy azt már korábban is tudtuk, egy magával ragadó 17. századi felvezetéssel kezdünk, amelyben az ikonikus nindzsák, Skorpió és Sub-Zero (Hiroyuki Sanada és Joe Taslim) rivalizásába nyerhetünk betekintést. A modern időkbe csöppenve aztán a Mortal Kombat világának újoncával, Cole Younggal (Lewis Tan) ismerkedhetünk meg. Ez a szerencsétlen, de szimpatikus MMA-versenyző nem éppen nyerőszériában van, de sárkány alakú anyajegye és furcsa, tüzes hallucinációi arra utalnak, hogy sorsa túlmutat azon, hogy ketrecharcok után kelljen őt összefoltozni.

A végzet aztán el kezdi hívogatni Cole-t, még végül hősünk összefog olyan klasszikus karakterekkel, mint Sonya Blade, Jax és Kano (Jessica McNamee, Mehcad Brooks és Josh Lawson). Cole karaktere tulajdonképpen segédeszközként is működik a Mortal Kombat világának és karaktereinek megértésében azok számára, akik nem ismerik a franchise-t, de az MK-t ismerőknek is hasznos lesz az ő perspektívája.

mortal-kombat-2021

A Mortal Kombat-sorozat jól ismert hagyományai szerint a Külvidék császára elküldte legjobb harcosát, Sub-Zerót, hogy legyőzze a Földvilág harcosait. Már kilenc bajnokságon győztek: ha tizedszer is diadalmaskodnak, akkor birodalmukhoz csatolhatják a legyőzött világot.  Jönnek is a nagy harcok, miközben hőseinknek egy másik világból érkező invázióval kell szembenézniük.  A film eközben nem csak Earthrealm (Földvilág) és Outworld (Külvidék) világába enged betekintést, de többek közt Netherrealm (Pokol), Edenia (Éden),  Orderrealm (A rend világa), Chaosrealm (A káosz világa) és Dreamrealm (Álomvilág) is tiszteletét teszi.

A harcok és a koreográfia kiváló, de vannak hosszú szakaszok akció nélkül, amíg az egész univerzum megalapozódik, na meg hőseink is rájönnek, hogy milyen sorsot szánt nekik a felsőbb hatalom. Emellett időnként popkulturális utalásokkal és poénokkal szórakoztatnak minket, de az egysorosok olyan sűrűn és gyorsan jönnek, hogy egy idő már nem igazán mozgatják meg a rekeszizmainkat.

Szintén a negatív oldalon érdemel említést, hogy a rosszfiúk igencsak kidolgozatlanok és egydimenziósak, a varázsló Shang Tsung-ba (Chin Han) és társaiba nem sok fantázia szorult, de tegyük hozzá, hogy Chin Han mindent elkövet, hogy ezt az alulírt karaktert Cary-Hiroyuki Tagawa 1995-ös rosszfiújának szintjére hozza.

Mortal-Kombat-Shang-Tsung

Mindezzel együtt, a Mortal Kombatra nem a mély karaktertanulmányok vagy az epikus narratíva miatt fizettünk be, hanem a harc miatt. Ezek pedig film második felében indulnak be igazán, és egy csapásra magával ragadóbbá teszi a filmet.

Folyamatosan csatározásokba csöppenünk, ikonikus speciális mozdulatokkal, szórakoztató összecsapásokkal és kellemesen véres kivégzésekkel, amelyekben a színészek megmutathatják azt a tehetségüket, ami miatt leszerződtették őket és minden egyes harcot öröm nézni. Eközben a bunyó és a vérengzés nem egyszeren csak “van”, hanem különleges művészeti érzék, gondosság és figyelem irányul minden akciójelenetre.

Mortal-Kombat-Scorpion

A film egy fantasztikus végső összecsapásra épül, amelyben a koreográfia és az operatőri munka gyönyörűen összeáll, miközben a néző magában ordít, hogy: Finish Him!

Összességében Simon McQuoid filmje nem használja ki eléggé a karaktereit, és közel sem használja ki eléggé a saját mitológiáját, de a harcokban egyáltalán nem csalódunk, sőt, kijelenthetjük, hogy minden bizonnyal még felül is múlja az általános elvárásokat.

Részünkről már jöhet is a folytatás!

A Mortal Kombat április 23-án debütált az Egyesült Államok mozijaiban és az HBO Max streamingszolgáltatásban, a magyarországi premierről egyelőre nincs hír.