A Moxie az a film, ami kiábrándít a feminizmusból

Mostanában egyre több, sőt talán már túl sok is az a feminizmus-központú film, amely a középiskolai miliőt eluraló, rendszerszintű kizsákmányolásra próbálja meg felhívni a figyelmet.

A problémás tinilét a 13 okom volttal egyszer már nagyon bejött a Netflixnek, amely azóta is egyre másra szállítja a hasonló filmeket és sorozatokat és mostanra már talán utol is érte a futószalag effektus, ami alapján akár azt a címet is adhattuk volna ennek a posztnak, hogy:

Moxie – Megnéztük, hogy neked ne kelljen!

Az új Netflix film, a Moxie, Amy Poehler rendezésében és Jennifer Mathieu könyvéből, sok mindent megpróbál két óra alatt a néző szájába rágni, de igazából mégsem a túláradó információhalmazt, hanem az üreséget érezzük a film végén. Konkrétan nehéz rájönni, hogy vajon mi inspirálta Amy Poehlert, hogy megcsinálja (vagy hogy így csinálja meg) ezt a filmet, ami nem szól tulajdonképpen semmiről, a karakterei pedig üresebbek, mint az MTK stadionja egy hétközi fordulón.

A történet Vivianről (Hadley Robinson) szól, aki 16 éves és nagyjából hasonló problémákkal néz szembe az életben, mint a Ginny és Georgia Ginnyje. Csakhogy még ott vannak valódi karakterek, addig Vivian és barátai, valamint az anyja tipikusan olyanok, akik nem karakterek, hanem olyasmi tartópillérek, mintha nádszálakra akarnánk felhúzni a szentpéterikapu húszemeletesét.

Moxie

Innentől nyilvánvaló, hogy ha nincsenek karakterek, olyan karakterek, akikkel a néző azonosulni tudna, akkor a rájuk felhúzott cselekmény sem nagyon fog működni és nem is működik.

A Moxie ráadásul vígjátékként is aposztrofálja magát, pedig az egyetlen vicces elem, hogy ehhez a gyenge filmhez naná hogy készült magyar szinkron, miközben olyan filmek várnak ugyanerre a Netflix műsortárában, amelyek százszor különbek ennél a történetnél.

Ha már a Moxie története szóba jött…

A film arról szól, hogy a 16 éves Vivian úgy érzi, hogy a fiatal lányok (és véleményük) el van nyomva az iskolában, ezért kitalál egy Moxie nevű karaktert (vagy inkább csoportot), aki szamizdatokat terjeszt az iskolában, hogy felhívja a figyelmet az olyan rendszerszintű problémákra, mint a rasszizmus, a nemi jelleg, a külsőségek és amikor az egész nem működik, akkor az utolsó utáni pillanatban – a hatásvadászat kedvvért – még a szexuális erőszakot is előhúzza az iskolatáskából.

Ebben a filmben is felvonultatják a kerekesszékes lányt, a kövér lányt, a transznemű lányt, a színes bőrű lányt, a latino lányt és persze ázsiai lányt is, de nemhogy személyiségük nincs, egyszerűen felesleges elemek a történetben, ugyanis egyáltalán nem az ő problémájukról szól a Moxie, de még csak meg sem próbál foglalkozni velük a felszínt kapargatva sem.

Több tucat film megsüvegelendő módon mutatta be, hogy a középiskolai nőgyűlölet miért érinti másként a transznemű lányokat, mint a ciszexuális lányokat, vagy a fekete lányokat másképp, mint a fehér lányokat vagy hogy mennyire nehéz megnyílni és bizalmat találni egy nem beleegyezésen alapuló szexuális aktust követően. A Moxie hozzájuk képest kifejezetten korlátolt és identitástalan, sőt felesleges filmnek tűnik.

Moxie

Nincs ÉN, csak Moxie

A Moxie-lányok elsősorban olyan dolgok köré tömörülnek, amelyek széles körben érintik őket, többnyire a személyüket érintő különbségektől függetlenül: fiúk, akik rangsorolják a lányokat aszerint, hogy mennyire dögösek; egy iskola, amely beleszól a lányok öltözködésébe, hogy ne vonják el a fiúk figyelmét a testükkel; vagy az iskola által nyújtott privilégiumok az élsportolóknak, különösen Mitchellnek (Patrick Schwarzenegger), a rajzfilmszerűen gonosz futballistának.

Azokat a dolgokat, amelyek esetleg valóban mélyen értelmezhető módon befolyásolják őket, amelyek meghatározzák egyes emberek identitását (jó eséllyel egész életükre) időről időre ugyan igen, de akkor is csak röviden, és talán kissé kötelességtudóan említik csak meg.

A saját magunkért való kiállás szükségessége, a politikai és személyes identitás kialakulása, a tiltakozás ereje. Erről Deák Kristóf 2016-ban a Mindenkivel 25 perc alatt többet mesélt, mint a Netflix 2 órás filmje.

A Moxie magyar szinkronnal március 3-tól elérhető a Netflix kínálatában.