Hír és közéleti magazin

The Imitation Game – Film az Enigma-kód feltörőjéről

Morten Tyldum )Fejvadászok) rendezésében jövőre érkezhet a mozikban a The Imitation Game című dráma, amelyben Benedict Cumberbatch alakítja a modern számítástechnika úttörőjének is nevezhető Alan Turing – homoszexuális – matematikust, aki a II. Világháborúban az Enigma-kód feltörésével hívta fel magára a figyelmet.

Morten Tyldum (Fejvadászok) rendezésében jövőre érkezhet a mozikban a The Imitation Game című dráma, amelyben Benedict Cumberbatch alakítja a modern számítástechnika úttörőjének is nevezhető Alan Turing – homoszexuális – matematikust, aki a II. Világháborúban az Enigma-kód feltörésével hívta fel magára a figyelmet – ugyanis ezzel valószínűleg százezrek életét mentette meg. A filmben Cumberbatch mellett Keira Knightley, Charles Dance, Matthew Goode, Mark Strong, Tuppence Middleton és Rory Kinnear is főbb szerepet kapott.

The Imitation Game

De mi is az az Enigma-kód?

Az Enigma üzenetek sifrírozására (titkosítására, kriptográfiai kódolására, rejtjelezésére) és desifrírozására (visszafejtésére) használt, német gyártmányú, forgótárcsás, elektromechanikus berendezés. Az ?Enigma? szó a görög (???????) szóból ered, melynek jelentése: rejtély, rejtvény.

Az első Enigmát Arthur Scherbius német mérnök fejlesztette ki az első világháború végén. Ezt a modellt, illetve változatait az 1920-as évektőlkereskedelmi céllal kezdték el alkalmazni. Használták már a spanyol polgárháborúban is, majd a második világháború kitörése előtt szolgálatba állította számos ország, többek között a Harmadik Birodalom is.

Az Enigmát használói abszolút biztonságosnak tartották, mivel az ezzel kódolt szövegek hagyományos módon megfejthetetlenek voltak. Használói azonban nem számoltak azzal, hogy a gép által generált titkos szöveget egy másik géppel meg lehet fejteni. Az Enigma feltörhetetlennek tartott kódolását az angolok és a franciák kudarcai után először a lengyel Marian Rejewski vezette, kriptográfusokból és más matematikusokból álló csoport törte fel 1932-ben.

A lengyelek munkája alapján a későbbi változatokat a Bletchley Parkban állomásozó szövetséges csoport fejtette meg elektromechanikus, később elektronikus számítógépekkel. 1940-től a világháború végéig a legtöbb német üzenetet meg tudták fejteni. 1943-ban havi 80 000 üzenetet, azaz naponta mintegy 2500 üzenetet törtek fel. A britektől ULTRA kódnevet kapott hírszerzési információkat szigorú titoktartás övezte. Külön csapat gondoskodott ?legendák? gyártásáról, más esetekben a megfejtés eredményének ismeretében sem tettek semmi olyasmit, amitől az ellenség gyanút foghatott volna. Az Enigma feltörését az 1970-es évekig titokban tartották.

Királyi kegyelmet kapott a kasztrált öngyilkos

Utólagos kegyelemben részesítette a brit uralkodó Alan Turingot, a múlt század egyik legzseniálisabb brit matematikusát, akit homoszexualitása miatt az 1950-es években az akkor hatályos törvények alapján elítéltek.

Alan Turing, akit a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztel a tudományos utókor, titkosszolgálati kódfejtő tevékenységével általános vélemény szerint akár évekkel is lerövidíthette a II. világháborút. Ő állt ugyanis annak a csoportnak az élén, amely Bletchley Parkban, a brit katonai hírszerzés kódfejtésre szakosodott akkori központjában feltörte a nácik híres, a németek által megfejthetetlennek hitt Enigma-kódját, amelyet az Atlanti-óceán északi vizein szövetséges konvojokra vadászó, a háború első szakaszában súlyos veszteségeket okozó német tengeralattjárók kommunikációjához is használtak.

Turing ezzel valószínűleg százezrek életét mentette meg, ám ennek ellenére 1952-ben “súlyos közszeméremsértés” vádjával, a homoszexualitást bűncselekményként definiáló brit törvény alapján elítélték. Az ítélet börtönbüntetés volt, amelyet azonban önkéntes kémiai kasztrációval ki lehetett váltani. Turingot végül e kezelésnek vetették alá, és nem kellett börtönbe vonulnia, ám a tudós alig két évvel később, 1954-ben, néhány nappal 42. születésnapja előtt ciánmérgezésben meghalt. Az akkori hivatalos halottkémi verdikt öngyilkosságot állapított meg, bár ezt azóta is többen vitatják.

Turing jogi rehabilitálására az utóbbi években számos kezdeményezés is útjára indult. Négy éve például a brit miniszterelnöki hivatal honlapján 34 ezren csatlakoztak a Turing rehabilitációját követelő petícióhoz. Ennek hatására Gordon Brown akkori munkáspárti miniszterelnök hivatalos nyilatkozatban fejezte ki a kormány sajnálkozását a “visszataszító” bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején, ám ez sem ért fel tényleges jogi rehabilitációval. Tavaly februárban a jelenlegi miniszterelnök, a konzervatív párti David Cameron kormánya visszautasította a Turing rehabilitálását indítványozó újabb kegyelmi kérvényt, amelyet az interneten több mint 23 ezren írtak alá. Az elutasítás alapja az a hivatkozás volt, hogy Turingot az annak idején hatályos törvények által büntetendőnek tartott jogsértésért ítélték el, ezért a jogi rehabilitáció nem lehetséges.

Éppen egy éve azonban tizenegy vezető brit tudós, közöttük Stephen Hawking, a fizikatudomány egyik legnagyobb kortárs teoretikusa nyújtott be kérvényt Turing rehabilitálására és a hat évtizeddel ezelőtti ítélet megsemmisítésére. A kormány hosszas mérlegelés után végül azt a megoldást találta, hogy II. Erzsébet királynőtől kéri a posztumusz felmentést Turing számára. Az uralkodó, akihez hivatalosan Chris Grayling igazságügyi miniszter fordult a kérelemmel, saját kegyelmi kiváltsága alapján kedden ki is hirdette a néhai tudóst a büntetés hatálya alól felmentő döntését, így Turing – igaz, halála után csaknem hatvan évvel – mentesült az egykori bírósági végzés jogkövetkezményei alól.

Grayling az uralkodói döntés kihirdetéséhez fűzött nyilatkozatában közölte, hogy Turing olyan büntetés szenvedő alanya volt, amelyet a mai kor igazságtalannak és diszkriminatívnak tekint. A királynő felmentő döntése méltó tisztelgés e kivételes ember emléke előtt – fogalmazott a brit igazságügyi miniszter.