TŐRBE EJTVE filmkritika

Knives Out (2019)

0 8

Avagy egy kihaltnak hitt filmes műfaj feltámasztása.

Azt nem állítom, hogy keményvonalas Agatha Christie-rajongó lennék, de azért azt hagyjuk itt, hogy kisgyerekkorom óta szívom magamba az írónő regényeit, hála a nagyszülői gondoskodásnak, azóta pedig szépen kialakult a saját Agatha Christie-könyvtáram, amely nem csak szentimentális okok miatt kaptak kiemelt helyet a polcomon.

Tíz kicsi családtag

Ilyen előzményekkel természetesen óriási elvárásaim voltak az egyébként sem sablonokban utazó Rian Johnson filmjére, aki azt ígérte filmje az 1982-es Nyaraló gyilkosok, a Meghívás egy gyilkos vacsorára, az 1978-as Halál a Níluson, az 1973-as Sheila meghalt és New Yorkban él, az 1982-es Halálcsapda, az 1985-ös Nyom, a 2001-es Gosford Park, az 1980-as A kristálytükör meghasadt című filmeket, valamint az 1976-os Something’s Afoot című musicalt, a Gyilkosság az Orient expresszen, illetve az 1980-as Magándetektívek című filmeket jelölte meg ötödik filmje inspirációjaként. Utólag beláthatjuk: ezt le sem tagadhatta, de a fent említett Agatha Christie remekművek mellett is felfedeztünk még pár AC regény előtt való tisztelgést.

Mielőtt a filmre rátérnénk említsük meg még egyszer, hogy Rian Johnson tényleg nem a sablonok, hanem az annál sokkal elvontabb cselekmények mesélője. Az időutazós Loopert magyarázni sem kell, még az egyébként is kultikus Breaking Bad utolsó évadának Ozymandias címet viselő epizódja joggal kaphatná meg a minden idők legjobb sorozatepizódja címet. Aztán ott volt a Star Wars. Az utolsó Jedik, ami olyan extrém módon rázta fel a kizárólag sablonokban és múltidézésben utazó újkori Star Wars-trilógiát, hogy a rendezőt ki is dobták a folytatásból, amire egyébként már megvolt a szerződése. Szóval adott egy bizonyítottan parádés rendező, meg egy műfaj, ami már akkor sem nagyon volt divat, mikor megszülettem, mozgóképen meg utoljára Blikk és Napi Ász mellékletekként vágták hozzá az emberhez az újságárusoknál.

Rendesen kiéheztettek tehát minket, s talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy tűkön ülve várjuk Rian Johnson saját ötletéből fakadó és Agatha Christie előtt tisztelgő krimijét, ami eredetileg Knives Out, magyarul Tőrbe ejtve címen érkezett a mozikba nem akármilyen szereposztással megtámogatva.

Harlan Thrombey-t, a sikeres írót (Christopher Plummer) holtan találják regénybe illő birtokán a 85. születésnapjára szervezett összejövetelt követően. Mivel a nyomok gyilkosságra utalnak, ezért hamar meg is érkeznek a nyomozók, hogy kihallgassák a jelenlévőket, akik meghökkenve veszik tudomásul, hogy a nyomozást tulajdonképpen a váratlanul megjelenő, kellemes megjelenésű, ám felettébb kíváncsi Benoit Blanc (Daniel Craig) magándetektív vezeti.

Ana de Armas és Daniel Craig
Ez is érdekelhet:

A család tagjai éppen olyan érzéketlenek és beképzeltek, mint bármely Agatha Christie regényben és természetesen játszi könnyedséggel hazudnak a legkisebb dolgokban is, nehogy a látszólagos tökéletességük mögött valaki felfedezze az emberi lényt – a megcsaltat, az eladósodottat, a magányost vagy éppen a pojácát. Ellenpólusukként ott a Harlant ápoló Marta Cabrera (Ana de Armas), akinek a szó legszorosabb értelmében hánynia kell a hazugságoktól és akit bár mindenki szeret, de a film visszatérő poénjaként még azt sem tudják róla, hogy pontosan honnan származik.

A nagy sztárok pedig lubickolnak ezekben a javarészt apró, mégis jelentőségteljes szerepben, sőt szándékosan túljátsszák azt (csak a teljesség igénye nélkül: Chris Evans, Lakeith Stanfield, Michael Shannon, Don Johnson, Jamie Lee Curtis, Katherine Langford, Riki Lindhome, Jaeden Martell és Toni Collette), azonban a film nem miattuk ugorja meg az elvárásainkat, hanem a történetvezetés miatt.

Mintha csak Hercule Poirot lenne munkában.

Johnson ugyanis többször is felrúgja a klasszikus sémákat. Az ABC-gyilkosságokat megidézve például nagyon hamar lerántja a leplet a gyilkosság estéjén történt eseményekről, sőt elveszi a nézőtől a nyomozás élményét, hogy aztán újra meg újra elbizonytalanítson minket és aztán a végén, amikor várnánk az Ackroyd-gyilkosság előtt tisztelgő befejezést megint olyat húz, hogy abba már beleszédülünk. Tesszük ezt még úgy is, hogy végigrágtuk már magunkat több száz Maigreten, Mrs. Marpe-ön, Sherlock Holmeson és persze Poirot-n. S ha már Poirot, egyértelmű, hogy Johnson kiről mintázta a Daniel Craig által alakított Benoit Blancot, a színész pedig kiválóan hozza végig a karaktert és talán még ennél is kiválóbb a közte és a kezdetben kellékszereplőnek tűnő, de szépen lassan főszereplővé előlépő Ana de Armas közt lévő dinamika – ami meg ugye kiváló hír a James Bond rajongóknak, ugyanis a Nincs idő meghalni című következő 007-ben is együtt szerepelnek. Egyébként önmagában már az zseniális, ahogy a sok A-listás színész mellett főszereplővé hozza a nem ismeretlen, de ezidáig közel sem A-listás Ana de Armast.

A Tőrbe ejtve rendkívül fondorlatos, de nem saját tőrébe csapdájába eső úton jut el a nagy fináléig, amely természetesen a szintén a legnagyobb krimiket idézi. Mindenki egy helyen, a nyomozó pedig levezeti a saját, megdönthetetlen teóriáját a gyilkosságát estéjéről, ezzel mindenkit szembeállítva az önön hazugságával, hogy aztán újabb két kiszámítható és egy teljességgel kiszámíthatatlan fordulattal elégedetten nézzen körbe a trófeákkal, késekkel és mindenféle szimbólumokkal tarkított társalgó tátott szájú közönségén.

És valahogy a néző is így érezhet a végén, Johnson ugyanis nem csak a mézesmadzagot húzkodja előttünk, hanem jól tele is tömi a szánkat vattacukorral, ahogy logikai sorrendbe helyezi az eseményeket és lerántja a leplet a bűnösről. Vagy bűnösökről. Ezt nem áll módomban elárulni. Nézzétek meg hozzá a filmet!

Tőrbe ejtve (2019)
100%
Tőrül ejtett

A nagy elvárásokat simán megugrotta a film, sőt a rendező még némi a társadalom és a politika felé megfogalmazott kritikát is sikeresen belecsempészett a filmjébe, úgy, hogy az az első percétől az utolsóig csak egy izgalmas krimi kíván lenni. És az is. De még mennyire.

  • Szerintem

Ez a honlap sütiket használ. A sütik elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a sütik használatához. Elfogadom Bővebben.

Adatvédelmi irányelvek